21169. lajstromszámú szabadalom • Csavarnélküli sínkötés

Megjelent 1001. évi május feó 2-án. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21169. szaixi. V/a. OSZTÁLY. Csavarnélküli sínkötés. SCHEINIG FEBENCZ ÜZEMIGAZGATÓ LINZ-UREAHBBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó* 3-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy csavarnélküli sínkötés, mely vagy önmagában, vagy a szokásos sínkötésekkel kapcsolatban alkalmazható. Ennek a sínkötésnek első sorban az a czélja, hogy a gördülő fölszerelés áthaladása közben föllépő lökéseket csökkentse, amennyiben a sínvégnek egyoldalú behajlását meggátolva, lehetőleg nyugodt, lökésnélküli átmenetet biztosít a másik sínszálra. Elektromos vasutaknál, hol a sínek egyúttal áramvezetésre is szolgálnak, ez a sínkötés a két szomszédos sín-vég között elektromos szempontból is létesít kapcsolatot. Ez a sínkötés lényegében véve két kengyelből áll, melyek két szomszédos sín síntdpát körül veszik és egy a kengyelbe bevert ék által szoríttatnak a síntalpra. A csatolt rajzon a szóban lévő sínkötés két kiviteli módozata látható, nevezetesen: az 1. ábra az egyik kiviteli módozat oldalnézete, a 2. ábra ennek keresztmetszete pl közúti vasúti sínek esetére, míg a 3. ábra a másik kiviteli módozat keresztmetszete nagy vasút esetére. Mintáz a rajzokból kitűnik, két szomszédos (1) és (2) sín között a kapcsolatot két (3) (4) kengyel létesíti, melyek mindegyike két oldalról fogja körül az (5) síntalpat. A (3) kengyel a sín másik oldaláig meg van nyújtva és ott a jelzett és a (4) kengyel közé bevert (7) rögzítő-ék támasztékát képezi. A sínkötés szerelésénél először a (4), azután a (3) kengyelt — ezt az utóbbit vörösizzó állapotban - oly módon húzzuk föl a két sín talpára, liogy az ütköző hézag a kengyel közepére kerüljön. Most már a (7) éket oldalt, nevezetesen a sín irányában beverjük és a vékonyabb kiálló végét az ék biztosítása czéljából földuzzasztjuk. A csatolt rajzon ábrázolt ék keresztirányban, tehát a szélességi irányban megvékonyodik, (2. és 3. ábra) és oly módon van elrendezve, hogy az ék vékonyabb része fölül, szélesebb része alul foglaljon helyet. Az éknek ez a leírt alakja biztosítja, hogy a (3) kengyel a (4) kengyelben biztosan rögzítve van, mert a (7) éknek az a törekvése, hogy a (6) alapzatot fölfelé szorítsa. Az (a) szög ezélszerűen 85°, a ((3) szög 80° lehet és az (x) szög, minthogy 90°-nál kisebb, a (7) éknek helyzetét a (3) kengyelben biztossá teszi. A (7) ék leírt alakja és elrendezése következtében a kötés a jármű áthaladása közben meg nem oldódhatik. Ha a sínkötéshez oly (8, 9) hevedereket áiiir iiir i'w