21144. lajstromszámú szabadalom • Rácstalp vasúti fölépítményhez

— 2 fölfekvési helyen az (A) kereszttalpakon (B) vassarúk vannak alkalmazva, melyek keresztmetszete a talp keresztmetszeté­vel egyezik meg (3. és 4. ábra), melyek­nek széles, a talp oldalaira szorosan rá­fekvő (d) lábai vízszintesen befelé irá­nyúié (e) karimákkal vannak ellátva. Ezek segélyével a (B) sarúk az (A) talpon rög­zítve vannak (6. ábra), különben ezek a sarúk valamely ismert alkalmas módon le­hetnek az (A) talp pánczélával össze­kötve. A sarú négyzetes (f) lemeze oldalt a talp fölső éle fölött karimaszerűen ki­nyúlik és ezen karimaszerű részén két-két a sín megerősítésére szolgáló csavart be­fogadó (g) hasíték van. A műkő-kereszttalpak, — mint az a 6. és 7. ábrán látható — szabad hosszanti fölületükön teljesen fémmel lehetnek pán­czélozva, még pedig vagy oly módon, hogy ez a pánczélozás, mint azt az 5. ábrán láthatjuk, a (B) sáru profiljához hozzási­mul és a sarút fölöslegessé teszi, vagy pedig oly módon, hogy a talp egy egy­szerű, trapez-alakú, a (B) sarún áthúzandó (h) bádogcsatornába (7. ábra) van ágyazva.' Az első esetben a pánczélozást esetleg műkő-töltelék nélkül is mint hossz- vagy kereszttalpat lehet használni. Az (A) kereszttalpak (B) saruinak (d) lábai a külső oldalukon két-két kiugró (i) szárnnyal vannak ellátva, melyek a (C) hosszanti talp profiljának megfelelően haj­lanak és a hossztalpat biztosítják oldal­irányú eltolódás ellen (lásd az 1. ábrát fölül). A (C) hossztalpdarabok profilja ugyan­az, a mi a (B) keresztdaraboké, és a mint azt a talajviszonyok megkívánják, keresztalakban (2. és 12. ábra) vagy egy­szerű gerenda alakjában mesterséges kon­glomerátból vagy brecciából készülnek és lejtős oldalfölülettel bírnak. Eme talpak közvetlenül a végeik előtt (D) sarúkkal vannak ellátva, melyek a kereszttalpakéi­val hosszúságuktól eltekintve teljesen meg­egyeznek, de ezeknél körülbelül felével rö­videbbek és az (f) lemezek keskenyebb ol­dalain lévő karimákon csak egy-egy csavar által rögzíttetnek. Ezek a hosszanti talpak csak az alsó élükön vannak (a) szögletva­sakkal pánczélozva, még pedig csupán a két (D) sarú között. A hossztalpnak két (D) sarú között fekvő keskeny fölső (j) fölülete a vágány bel­seje felé lejt és a magassága a síntalp magasságának megfelelő. A rácstalpat a leírt (A) kereszttalpakés (C) hosszanti talpdarabok alkotják, mint­hogy az egyes kereszttalpak két-két (C) hosszanti talp között oly módon vannak el­helyezve, hogy az utóbbiak végei a ke­reszttalpak (B) saruinak (i) hevedereibe fogódzanak (lásd az 1. ábrát fölül) és a hosszanti talpnak a kereszttalp két olda­lán fekvő (D) saru a kereszttalp (B) sarú­jának (f) lemezeivel egy síkban fekszenek. Minden ily keresztezési helyen tehát két (D) sarú és ezek között egy (B) sarú van, melyek profiljai egymással teljesen egyez­nek. Mindegyik sarúcsoporton egy-egy (k) alátét-lemez van alkalmazva (11. ábra), mint ez az 1. ábrán pontozva látható, mely nyolcz, az (f) lemez (g) bevágásaival kor­respondeáló (1) furattal van ellátva és az ismeretes sínalátét-lemezeknek megfelelően profilálva (3. ábra). A (k) lemezek lej­tős (m) fölfekvési fölületei pontosan a hosszanti talpak magasított lejtős (j) fö­lületeivel korrespondeálnak, úgy hogy a (k) alátétlemezekre elhelyezett sinek a hosszanti talpak (j) fölületeire fekszenek. Ha ezután a síneket a szokásos (n) horgos csavarokkal (3. és 9. ábra) a sa­rún megerősítjük, a mennyiben ezeket a csavarokat fölülről a (g) bevágásokon be­vezetjük és alul a csavarházakat meghúz­zuk, ezek a sinek (k) alátétlemezek, sa­rúk és talpak egyetlen merev rácsalakú testet képeznek, az új rácstalp-fölépít­ményt (12. ábra). Megjegyzendő még, hogy fatalpak al­kalmazásánál a sarúknak, mint az a 8., 9. és 10. ábrán látható, csak rövid (d) lábai vannak, melyek segélyével az (E) fatalpakon nyereg módjára vannak elhe­lyezve és ezeken csavarok vagy szögek se­gélyével megerősítve. A (k) alátétlemez

Next

/
Oldalképek
Tartalom