21102. lajstromszámú szabadalom • Szövőszékeknél a vetélőnek közvetlenűl a vetülékfonál elfogyása előtt való kicserélésére szolgáló berendezés
- 3 — hogy egyetlen továbbkapcsolás elegendő lesz a (4) szögletvasnak csekély megemelésére és ezen részemelésnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a (4l és 32 ) részek kapcsolatát létesítse, a miáltal a továbbkapcsolás az említett lánczolata által véghez vitetik. A (7) kapcsolókerék belső aldalán egy (10) spirálrúgó van elrendezve, a melynek egyik vége a (k) lemezhez, a (8) tengely meghosszabbításában, másik végé pedig a (7) kapcsolókerékhez a (11) csavar segélyével van hozzáerősítve. A (7) kerék továbbkapcsolása által a (10) rúgó összenyomatik, a miáltal a rugónak az lesz a törekvése, hogy ismét kezdeti állásába térjen vissza, a mi akkor fog bekövetkezni, ha az (5 és 6) kilincsrudak a (9) emelő által jobbfelé húzatnak. Ha ezen eset bekövetkezik, akkor a spirálrúgó feszüli sége által a (7) kapcsoló kerék addig halad visszafelé, a míg a (11) csavar (12) támpontjára nem érkezett. Hogy azonban a (7) kapcsolókerék az (5 és 6) kilincsemelők által eszközölt szabaddá tétele alkalmával a (11) csavar a szilárd (12) ponton ne túlerősen ütődjék föl, a (12) ütközési hely fölött a rajzon föl nem tüntetett lapos rúgó van alkalmazva, mely az ütést gyöngíti. A (12) pont ezek szerint mindig a (7) kerék kapcsolódásának kiindulási pontja gyanánt tekintendő. A (7) kereket tehát addig fogjuk kapcsolhatni, míg a (9) emelő a (4) szögletvasat fölemeli, mivel azonban a (9) kar a (8) keréktengelyhez tetszőleges módon van hozzáerősítve, úgy a (7) keréknek visszavitele esetről esetre megandandó kezdeti állásába tetszőleges előzetesen választható számú kapcsolások után történhetik. Az előzőkben azonban az tételeztetett föl, hogy a (7) keréknek 300 foga van, bár lehet az több vagy kevesebb is. A (v) emeőnek minden fölfelé lengése a (7) keréknek egy foggal való tovább kapcsolását létesíti; a szövőszék (x) tengelyének minden fordulata alkalmával a (v) emelő egyszer megemeltetik, úgy hogy e fölfelé mozgás minden kétszeri vetéléskor következik be. Mivel azonban egy kapcsolásnak két vetélés felel meg, úgy a kapcsolókerék egy foga két vetélés számára számítandó. Ha te| hát pl. egy vetélőszekrényt 200 vetélés után 1 akarunk átkapcsolni, illetve 200 vetélés után akarjuk a (4) szögletvasat megemelni, úgy a czentrális (9) emelőt a kapcsoló keréken 100 foggal kell visszahelyezni. Mivel azonban a (4) szögletvas megemelése az (5 és 6) kilincsek kiemelését is maga után vonja, a miáltal a kapcsolókerék ismét kezdeti állásába vezettetik vissza, úgy látható, hogy minden 200 vetélés után vetélő szekrény átkapcsolás, valamint a (7) kapcsolókerék visszavezetése következik be. A folyamat egyszeri beállítás után tehát teljesen önműködően megy végbe. A vetüléktekercseknek, a mint a fonoda szállítja azokat, a fonalszárnszerint, meghatározottfonálhosszuk van, úgy hogy egy vetélőszekrény kapcsolásának mindig egy bizonyos számú vetélés után kell bekövetkeznie, azon czélból, hogy a vetélő teljes legombolyítását elkerüljük. Ha egy vetüléktekercsen 440 m. fonál van és egy vetülék számára körülbelül 80 cm. szükséges, úgy 440:0'80 = 550 vetülék kerülne ki belőle. 550 vetélés azonban 275 kapcsolásnak felel meg a (7) keréken. A különféle tekercsek fonalhosszának egyenlőtlenségéből eredő szabálytalanságokra való tekintettel tanácsos, ha a fonalat nem szőjük el egészen, nehogy egy rövidebb fonalú tekercs hibát idézzen elő. Ezen fölvett esetben a (9) emelőt a (7) I kapc3olókeréken mintegy 273 foggal állítjuk (275) helyett vissza, hogy egy vetélő kicserélése illetve pótlása minden 546 vetélés után következzék be. Ezáltal biztosak vagyunk az iránt, hogy a vetélő fonala, annak kicserélése, illetve pótlása előtt el nem fogy. Bár 4 vetiilékveszteség áll be 550 vetélés, illetve 4 X 0"80 = 3*20 m. veszteség 440 m. fonalnál, a miáltal még l°/o veszteség sem keletkezik, de ez a gépkezelésben elért megtakarítással szemben lényegtelen. A vetélő itt is ép úgy működik, mint egy közönséges szövőszéknél, a mennyiban az egyik oldalról a másikra megy át azon pillanatban, a melyben a bordaláda hátrafelé legszélsőbb állását foglalja el. A vetélő mindig ugyanazon a helyen dolgozik és a legfölső mozgó vetélőszekrény
