21094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának, fűrészpornak és más cellulozetartalmú anyagnak, valamint keményítőnek és keményítőtartalmú anyganak czukorrá való átalakítására
— 3 hőmérséklet jóval alacsonyabb és könnyebben érhető el, mint a Simonsen-féle eljárásnál, továbbá hogy a képződött savmennyiség, melyet közömbösíteni kell, átlag kisebb mint eddig. Különösen kiemelendő, hogy a keletkezett czukornak élesztővel történő megerjesztése ugyanúgy megy végbe, mint a kereskedelmi árut képező szőlőczukor ugyanily konczentrácziójú oldatáé, továbbá, hogy az előállított czukoroldat, ha azt újból kénessavval elegyítjük, ismét fölhasználhatjuk friss fiirészpor vagy más hasonló anyag inventálására, annélkül. hogy az ezt követő erjesztés lefolyásara káros befolyást gyakorolnánk. Ily módon mintegy 10%-os czukoroldatot állíthatunk elő és ezt jól megerjeszthetjük, mi által az egyszeri invertálásnál keletkezett czukoroldat konczentrálásából származó költségeket elkerüljük. Az eljárás ennek következtében az eddigieknél jóval előnyösebb, minthogy, mint az a különböző szabadalmi leírásokból és közleményekből kitűnik, ha a nyers anyagra nyitott vagy zárt edényekben hígított kénsav hat, glycose mellett mindig keletkezik több-kevesebb oly anyag, mely az erjesztést csak részben engedi meg, sőt meg is gátolja. A friss anyagnak ugyanazon folyadék isinételt fölhasználásából történő invertálásából származó nagy technikai előnyt eddig egy eljárással sem sikerült elérni, mi igen jól meg is magyarázható, minthogy ezeknél az eljárásoknál az erjedést gátló anyagok nagy mennyiségben halmozódnak föl. Ha a leírt eljárást keményítőnél vagy keményítőt tartalmazó anyagoknál alkalmazzuk, oly módon járunk el, hogy 1 rész keményítőt 3 rész 3°/0 -os kénsavval keverünk, a keveréket zárt edényekben mintegy 80° C-ra fölhevítjük, mely hőmérsékletnél átlátszó keményítőoldat keletkezik és azutáu erre az oldatra legczélszerűbben in statu nascenti kénsavat hagyunk hatni. Ezután a hőmérsékletet 110—120° C.-ra fölemeljük, a folyadékot körülbelül egy óráig ezen a hőmérsékleten tartjuk és azután lefúvatjuk. Az előállított czukoroldat ép úgy, mint a czellulózéből előállított oldatot telíthetjük, amennyiben megfelelő mennyiségű kénessav hozzáadásával újabb keményítőmennyiség invertálására használjuk föl. Kénessav- és kénsav keveréke helyett a fa invertálására kénessavat és más anorganos savat, mint sósavat is lehet használni, az utóbbit 0 2—2% konczentráczióban. Az erjeszthető anyag termelési hányada azonban kisebb, mint az előbb részletesen leírt eljárás alkalmazása esetében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának, fiirészpornak és más czellulóze tartalmú anyagoknak czukorrá való átalakítására, az által jellemezve, hogy az invertálást zárt edényben (autoklavokban) kénessav és kénsav egjidejű alkalmazásával nyomás alatt vagy nyomás nélkül végezzük. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy a kénsavat magukban az autoklavokban oxygén vagy légköri levegő vagy más oxygéntartalmú gázokkal vagy oly oxygént leadó anyagokkal végezzük, melyek a kénessavat kénsavvá alakítják át. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárásnak keményítőnek vagy keményítő-tartalmú anyagnak czukorrá való átalakítására történő fölhasználása, azáltal jellemezve, hogy 1 súlyrész keményítőt mintegy 3 súlyrész 3°/0 -os kénessavval keverünk, a keveréket 80°-ra fölhevítjük, ennél a hőmérsékletnél a keverékhez kénsavat adunk vagy abban kénsavat állítunk elő, azután az invertálást 110 —120°-ra való fölhevítéssel megindítjuk és a fölhevítést az átalakulás befejeztéig folytatjuk. 4. Az 1—3. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata fának vagy keményítőnek invertálására, az által jellemezve, hogy kénessav és kénsav keveréke helyett kénessav és más anorgánossav, mint sósav keverékét használjuk. 5. Az 1. és 2. alatt védett eljárás fa invertálására. oly irányban módosítva, hogy az anyagot autoklavokban kénessavval mintegy 120 —145°-nál föltárjuk,
