21091. lajstromszámú szabadalom • Összerakható szék vagy lócza

Megjelent lí)01. évi április lió 24-én. MAGY SZABADALMI Klli HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21091. szám. VII I/c. OSZTÁLY. Összerakható szék vagy lócza. SENZER WOLF MECHANIKUS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 évi november hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát képező és lakásokban, nyilvános helyiségekben, mezőn stb. használható és tetszőleges anyagból előállítható, összerakható szék vagy lócza abban különbözik az eddigi ilyenféle bútordaraboktól, a melyek két állványkeretből és egy visszahajtó ülésből állanak, hogy az állványkeretek nem keresztszerűen vannak elrendezve, hanem, hogy az egyik keretnek fölső, a támlát képező végéhez, melyre megfelelő magasságban a visszahajtható ülés is meg van erősítve, a másik keret, mely a széknek hátrafelé támaszt nyújt, foroghatóan van megerősítve és az ülésnek hátrafelé nyúló nyúlványaival olyképen van összekötve, hogy az ülésnek a mellső keret sikjába való forgatásánál a másik keret is kényszermozgással ugyanazon síkba hozatik, midőn pedig az ülést ismét lehajtjuk, a lábak szétterpesztett helyzetbe jutnak és a ráülés által való megterhelés következtében ezen helyzetben rögzíttetnek, mi mellett az ülést egy keresztlécz és az ülés nyúlványainak határolt vezetéke, a szükséges helyzetben megtartják. Egy ilyen összerakható szék fölső végén egy több részből álló összerakható álvánnyal is lehet ellátva. Mellékelt rajzon egy ilyen szék van föltüntetve és pedig, az 1. ábrán távlati nézetben, a 2. és 3. ábrán csukott állapotban oldal-és elülnézetben, a 4. és 5. ábrán pedig nyitott állapotban oldal- és elülnézetben. A szék áll a két (a—b) állványkeretből, melyek fölső végükön csapok, pántok segélyével vagy más módon egymással csuklósan vannak összekötve. Az egyik hosszabb (a) keretnek szárai között megfelelő magasságban egy (c) lécz van megerősítve, mely körűi a (d) ülés elforoghat és melyre egyszersmind támaszkodik is. Az ülésnek hátrafelé nyúló nyúlványai pl. egy (e) keresztrúddal, a másik, valamivel rövidebb és támaszul szolgáló (b) állvány keretnek (f) bevágásaiban vannak vezetve, mely bevágások az ülésnek mozgását határolják, úgy hogy ha az (e) rúd az (f) bevágásoknak fölső szélébe beleütközik, a két (a b) állványkeretet a (d) ülés széjjelterpesztett állásban tartja és azokat egyszersmind ezen helyzetben rögzíti is. Az (a) állványkeretnek fölső végére egy (g) állvány (pl. egy. három vagy több részből álló hangjegy vagy festő állvány stb.)