21088. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés melasztőzeg liszt takarmány előállítására

Megjelent 15><)1. évi április hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAB 21088. szám. lV/i- OSZTÁLY. Önműködő berendezés melásztőzegliszttakarmány előállítására. SCHWARTZ VILMOS KERESKEDŐ HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 29-ike. A melásztőzegliszttakarmány (czukor- és dextróztartalmú anyagoknak tőzegtermékekkel való keveréke) előállításának egyik főhátrányát eddigelé azon körülmény képezte, hogy a tőzegliszthez adagolt melász mennyisége nem volt pontosan kiszabható. Az adagolás pusztán a kezelő munkástól függött és nem létezett oly önműködő berendezés, mely az eljárást a kezelő munkás figyelmétől függetlenné tette volna. Jelen találmány a melásztőzegliszttakarmány raczionális előállítását czélozza, mi mellett azonkívül a lefolyó melász hydrodynamikai nyomása használtatik a készülék hajtására, mi által egyéb erőforrások alkalmazása fölöslegessé válik. A forró melász egy magasan elhelyezett (R) tartányból (1. ábra), (például egy szűrótoronybó.l) egy tetszőleges szerkezetű (T) turbinába folyik és innen közvetlenül az (8) keverőesigába kerül. A (w) turbinatengely egy (a) hajtódobot hord, mely az (S) kavarócsiga (b) dobját szíj vagy láncz segélyével hajtja. A (w) turbinatengelyen azonkívül egy (k) kúpos szíjdob van elrendezve, melynek forgását egy (g) szíjdob viszi át a (D) tőzegdobra, melynek szerkezete a 2. ábrán van föltüntetve. A mérőkészülékként működő (D) dob fölött több (v) lazítóhenger van elrendezve, melyek a (w) tengelyről lánczokkal hajtatnak. (A világosság kedvéért ezen lánczok nincsenek berajzolva.) A berendezés működése a következő: A melász a turbinába és innen a keverőesigába áramlik; egyidejűleg a (D) tőzegdob forgásnak indul és egyik rekeszének tartalmát a másik után a csigába üríti. Világos, hogy ezen elrendezésnél a turbinakerék és a tőzegdob mérőkészülékként működnek, mi által a tőzeg és a melász mennyiségének aránya állandó marad. Ha más keverési arányt kívánunk, úgy az (r) szíjat (1. ábra), mely egy (a világosság kedvéért föl nem tüntetett) rögzíthető állítóvillában mozog, eltoljuk, miáltal bármely kívánt keverési arányt érhetünk el. A fölhasznált melász mennyiségét egy a 3. ábrán látható (K) buktatóvályúval is mérhetjük, melynek lengéseit egy (s) kilincskerék idézi elő, melyet a (D) tőzegmérődob közvetlenül magával forgat. Mint az a rajzon látható, az (i) csapnak az (1) hasítékban való eltolása által kiürített tőzeg mennyisége változtatható. A fölhasznált melász hydrodynamikai nyo-