21082. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton szerkezet

ábra a tartó hosszmetszetét ábrázolja a \ vasbetétekre való különös tekintettel, a 4. ábra a szerkezet keresztmetszete a tartó fölfekvési helyén és az 5. ábra a szerkezet keresztmetszete körülbelül a szerkezet hosszú­ságának felező pontján átmenő sík szerint. A tartó alsó övezetébe beágyazott (az adott esetben csak két) (a) vonórúd a két végén Q-alakú, tehát a vonórudak az (x) fölfekvési hely mögött kétszer derékszög alatt meg vaunak hajlítva, miközben a két rúd (1) karjai fölfelé divergálnak a (2) szárak pedig az (x) fölfekvési helyen túl jó messze belenyúlnak a tartó szabadon fekvő részébe és ott egy horogban végződnek, hogy a vasbetétet körülvevő czementtel benső kap­csolatba jussanak. A két a behajlásvonalnak megfelelően kiképezett (b) rúd, melyek az (x) felfekvési hely közelében a fölső övezetben foglalnak helyet, ugyancsak kétszeres meghajlítás által r^-alakban van kiképezve, ezek (3) karjai lefelé konvergálnak és a horogban végződő (4) szárakkal a tartó szabadon fekvő részébe nyúlnak. Mindegyik (a) vonórúd (2)szára a 2. ábrán látható módon egy V-alakú (c) kengyel közvetítésével egy (b) rúdnak a másik vo­nórúd fölött fekvő (4) szárával van mereven összekötve. Annak következtében, hogy az (a) vonó­rudak (1) karjai némileg lejtős helyzetet foglalnak el, a tartó a nyomásra igénybe vett részén jóval szélesebb, mint a húzásra igénybe vett részén, tehát a boltozat a tartóhoz jobba'i csatlakozhatik. A boltozatok azonban ezenkívül a tartókkal még annak következtében is benső kapcsolatban van­nak, hogy a boltozatrészbe ágyazott vas­rudak a tartókba is benyúlnak és ezek vas­betétjeivel nagyrészt össze vannak kötve. A födémmezők fölül fekvő (d) rúdjait nyolczas alakú (h) hurkok kötik az (a) tar­tók vonórúdjaival össze. Az alúl fekvő be­tétrudak közül néhány (f) rúd lefelé van hajlítva és az (a) vonórudak körül vezetve, míg az ezek között fekvő (g) betétrudak egyenesek. Mint az a 2. ábrából kitűnik, a boltozat húzásra igénybe vett övezete a parabolaszerűén görbülő hornyolatával a tartó húzásra igénybe vett részéhez csat­lakozik. Ahol szükséges, mint az az (lb), 4. és 5. ábrából kitűnik, a tartó fölső övezetébe (nyomásra igénybe vett részébe) nyomásra igénybe vett (e) rudakat lehet beágyazni, melyek a fölfekvés helyén [falakban van­nak meghajlítva. A födémmezők a tartók­hoz itt is hornyolattal csatlakozhatnak, de ha a födémmezők vastagsága a tartók vas­tagságától lényegesen eltér, a csatlakozás tompa szög alatt is történhetik, csupán csak azért, hogy a szerkezet könnyebben legyen megépíthető. SZABADALMI IGÉNY. Vasbeton szerkezet, az által jellemezve, hogy a tartóba beágyazott, a boltozat­mezőbe beágyazott vonórudak által ke­resztezett vasrudak a tartó fölfekvési helyén oly czélból, hogy az itt föllépő nyíróerőknek ellenálló vaskeresztmetsze­tet nagyobbíthassuk, egy második gör­bítés által | -alakúvá alakíttatik, miköz­ben az egyik keresztszár a fölső, a má­sik az alsó övezetben foglal helyet és két egy és ugyanazon a rúdon fekvő keresztszár összekötő karja legalább a külső rudakban a húzásra igénybe vett résztől a nyomásra igénybe vett rész felé divergál, hogy a tartók a nyomásra igénybe vett részen a boltozatmezőbe bele nyúljanak és hogy ily módon a tartó és boltozatmező között lehetőleg lágy átmeneti vonal keletkezik. (1 rajzlap melléklettol.) PALLA8 RÉSZVÉNY TAH6A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom