21078. lajstromszámú szabadalom • Tengelyszabályozó menet közben változtatható fordulatszámmal
M, — C sin. y-u M2 = C sin. a2 M/ = C' sin. olu M2 ' = C' sin. a2 M2 — Mx = C (sin. a2 — sin. ax ) M2 ' —M/=C' (sin. a2 — sin. «,) A rúgónyomatékok tehát, ha jobb áttekintés végett teljesen szimmetrikus kilengést tételezünk föl, a következők: Mj = M2 = F2 r2 M2 -M1 = r i (F2 —- F,) Az új sugár legyen rx ' és a rugóTitnak a középhelyzettől mindkét oldal felé való növekedése legyen f akkor M1 ' = (F1 -Í) r/, M2 ' — (F2 -j- f) r/ M2 ' — M/= r/ (F2 — Fx ) + r/ 2 f Ebből látható, hogy a rugónyomatékok szintén növekedtek. Ezen növekedés F2 — Fx a rúgó törvényétől függ. Ha ezen növekedés gyorsabb lenne, mint a súlynyomatékok növekedése, akkor a sugár növelésével egyidejűleg csak a rúgót kell feszítenünk, miután ekkor a labilitáshoz való közeledés által a stabilitáshoz való közeledés kiegyenlítetik és egy minden gondolható fordulatszám részére majdnem teljesen állandóan stabil szabályozót nyerünk. A rúgó feszítését és támadási pontjának egyidejű eltolását, a támadási pontja az irányítósugárhoz ferde irányban való eltolása által könnyen elérhetjük. Ezáltal különbözik a jelen tengelyszabályozó a 89,364. számú német szabadalom leirt tengelyszabályozótól. Előbbinél a fordulatszám változtatása főleg a támadási emeltyűkar változtatása által és azután a rúgó feszítése által történik; a rúgó feszítése csakis állandó astasia elérésére és csakis, ha a rúgótörvény ezt kívánja, történik. Ezen eltolás által a fordulatszám lényeges változtatása érhető el, miután ezen eltolás majdnem korlátlan. A 89,364. számú német szabadalomban ellenben főleg a rúgó feszíttetik és állandó astasia elérésére egyidejűleg hajlíttatik, azaz a rúgó helyzetét akként változtatjuk, hogy az alacsony fordulatszám és csekély rúgófeszűltség számára rx > r2 és a magasabb fordulatszám és nagyobb rúgófesziiltség számára rx < r2 lesz. A sugár növekedésének változtatása által tehát a rúgó feszítése folytán beállott hajtás labilitáshoz kiegyenlítetik. A középső sugarak egyenlők maradnak. Pontosan véve a középes emeltyűkar a jobban feszített rúgó számára kisebb. A fordulatszám elérhető változtatása tehát a csak szűk korlátok között létesíthető rúgóhajlítás által csekély határok között mozog, ellenben a jelen szabadalom szerinti szabályozónál a változtatás igen nagy határok között változtatható. A rúgó egyidejű eltolásának és feszítésének föntiekben elméletileg kifejtett föladatának konstruktív kivitele különböző módon történhetik, mint az a mellékelt rajzok 4—9. ábráiból látható. A 4. és 5. ábrákban a készülék egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az (a) rúgóhúzórúd füle segélyével égy (b) csapon függ, mely egy a (c) szabályozóemeltyűben forgathatóan ágyazott (d) lengőkaron van megerősítve. A (d) lengőkar csavarkerékszerűen kiképezett fölső részébe az (e) csavar fogódzik, mely az (f) csavarkerék, (g) csavar, (h) lánczkerék és (i) láncz által mozgatható, miáltal a (d) lengőkart forgatja és ezzel a rúgó támadási pontját csekély eltéréssel a (k) főcsap irányában mozgatja. Az (i) láncz mozgatására az (m) és (1) lánczkerekek szolgálnak, melyek egyidejűleg fogaskoszorúkkal is bírnak és ezekkel az (n) és (o) fogaskerekekbe kapaszkodnak. Utóbbiak, (n) és (o), egy-egy (p) és (q) kézi kerékkel vannak ellátva. A láncz utánfeszítésére a szabályozódob hosszúkás hasitékában eltolható (r) lánczcsiga szolgál. Ha a gép járása közben a (p) (q) kézikerekek egyikét megfogjuk, akkor ezáltal a fönti áttevés a lengőkart a rúgótámadási ponttal együtt az egyik vagy másik irányban kitéríti és ezzel a szabályozó fordulatszáma a rúgónyomaték változtatása folytán megváltozik. Az utánengedő láncz alkalmazása által a szabályozó játéka nincs zavarólag befolyásolva. A 6. ábrában föltüntetett másik kiviteli alaknál a lengőkar el van hagyva és egy
