21056. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás czukorlevek tisztítására
szükséges reagens mennyiségét megállapít hassuk, csupán csak az oldat hamutartalmát szokás figyelembe venni, mit általában mint kálikarbonátot fejezünk ki és equivalensmennyiségű annyi plumbi-, ferro-, mangánoeilieiumfluoridot vagy a siliciumfluorhydrogénsav valamely más oly sóját használunk föl, a mely cserebomlásra képes és oldbatlan sókat szolgáltat. Ha így járunk el, tényleg csupán csak a sókat távolítjuk el és azokat az organikns savgyököket, melyek a sók bázisaihoz vannak kötve, ellenben az összes szabad állapotban lévő organikus nemczukoranyagok oldatlan maradnak. Ezért a tisztítás csupán csak részleges. Hogy ezt megvilágítsuk, a következő példát választjuk. Képzeljük, hogy oly czukorlevet kell földolgoznunk, mely mint az a czukorgyárakban gyakori eset 45-00 súlyrész czukrot, 150 « hamut, 350 « organikus nem-czukrot, 50 00 « vizet, összesen 100 00 súlyrészt tartalmaz, melynek tisztasági hányadosa 90, sóssági hányadosa 30, és melynél a hamú és a nemczukoranyagok viszonya 2 33. Ezt a czukorlevet ferrosilícziumfluoriddal (Si Fu Fe) kell tisztítani. Kerekszámban 1500 kg. ily só kell 1 kg. káliumkarbonátban kifejezett hamú lecsapásán, mely esetben föltételeztük, hogy a tetszőleges organikus savgyököt a C02 szénsavgyök helyettesíti. Hogy a K2 COs -f Si F6 Fe = Si F6 Ka -f- Fe C03 egyenletnek eleget tegyünk, a czukorlében lévő 1500 kg. hamú kicsapására 2 250 kg. ferrosilicziumfluorid kell. Az egyenletből kitűnik, hogy az oldatból az összes káliumot, alkáli bázist, valamint az ehhez kötve volt savgyököket kicsaptuk, de a tisztításban ennél tovább nem jutottunk, az organikus nemczukrokat el nem távolítottuk, tehát daczára annak, hogy a sótartalom eltűnt, az organikus nemczukrok mind az oldatbm vannak és hatásuk teljesen érvényesül. A cserebomlás törvénye szerint a föntebb leírt módon más eredményt nem is érhetünk el. Következik ebből, hogy ha a reagensnek fluor- vagy helyesebben savgyöktartalma elégséges is a föntebb leirt reakcziók véghez vitelére, a bázis nem elégséges a tisztítás végzésére Más szóval a hainúnak organikus vagy anorganikus savakhoz kötött bázisának leválasztására szükséges equiválens fluor vagy savgyökmennyiség más, mint az összes organikus anyagok leválasztására szolgáló equiválens vas- vagy bázismennyiség. Eme tényből indulva ki, kerestük, hogy minő alakban sikerül az oldatba bevinníiuk az organikus nemczukrok leválasztására szolgáló bázist. Szükséges föltétel, hogy a bázishoz kötött savgyök a bázissal együtt kicsapódjék és erre a czélra a gyakorlatban legolcsóbbnak a kénsavat tartjuk. így ha az organikus nemczukrok leválasztására vasat vagy mangánt használunk, ezeket szulfát alakjában alkalmazzuk, még pedig a czélnak megfelelően mint redukáló vagy oxydáló sót, tehát mint ferro- vagy mangano-, illetőleg ferri vagy mangani sót. Tekintetbe véve, hogy a czukorleveket fertőző organikus nemczukrok összetétele mennyire változó, tudományos szempontból lehetetlen előre meghatározni azt a reagensmennyiséget, mely az organikus nemezukor anyagok leesapolására szolgál. Hogy ezt a mennyiséget meghatározhassuk, a kísérlethez kell folyamodni. Számos kísérlet arról győzött meg, hogy ha a hamú leválasztásához szükséges szilicziumfluor-hydrogénsavsót a levekhez kevertük. 0500 —1 000 kg. oxydáló vagy redukáló só, szulfát vagy más vegyület hozzáadásával az organikus nemczukrokat a legtökéletesebben választhatjuk le. Általában föltételezhetjük, hogy 1 kg. organikus nem-ezukor leválasztására 0200 kg. föntebb jelzett reagens szükséges, tehát az oldatban lévő organikus nem-ezukor egy százalékának leválasztására 0020 kg. Ha százalékokban kifejezett organikus nem-ezukortartalmat a 0 020 állandóval szorozzuk, a szükséges reagens-mennyiséget kapjuk.
