21034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mész, homoktéglák előállítására

Megjelent 1901. évi április hó 19-én MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21034. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás mész-homok-téglák előállítására. LOPATIN PÁL, LOPATIN JÁNOS ÉS GALECKI ULÁSZLÓ FÖLDBIRTOKOSOK VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 2-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy el­járás kiválóan kemény, szilárd és a lég­köri behatásoknak ellenálló mész-homok­téglák előállítására. Az eljárás lényege abból áll, hogy a kát­ránylepárlásnál hátramaradt anyagokat szó­dával emuigáljuk, és az ezekben foglalt fe­nolokat elszappanosítjuk, azután pedig az így keletkezett aszfaltszerű tömeget mész­tejbe keverjük. Az így előállított keverék arra szolgál, hogy a használt homokot le­kösse és képlékennyé tegye. A keverési arányok a következők: 0 75 kg. szódához mintegy 4 1. a kátrány­lepárlásnál hátramaradt anyag és 1301. mész­tejet keverünk, a jelzett keverékhez pedig annyi homokot adunk, hogy 100 s. r. finom szemcséjű homokra, mintegy 5—10 súlyrész oltott meszet tartalmazó kötőanyag jusson. Az így homokból és kötőanyagból álló képlékeny keveréket az ismert módon, az egész benső összekeverése után formákba töltjük és téglákká alakítjuk, azután pedig nagy, mintegy 250 atm. nyomásnak tesszüli ki. Ha a téglák ily módon tömöríttettek, azokat kis kocsikra rakjuk és először mint­egy 20° C. hőmérsékletnél egy időre ma­gukra hagyjuk. Azután zárt tartályban szén­, i sav és száraz, túlhevített vízgőzzel egyide­jűleg kezeljük, mintegy 6 atm. nyomásnál, minek megtörténte után a téglákat azonnal föl lehet használni. Az ennél a gyártási módszernél végbe­menő kémiai reakcziók a következők: A mésztej a kátránylepárlásnál hátrama­radt anyagok és a szódaoldat emulziójára oly módon hat, hogy az emulzió fölbontása nélkül a szóda marónátronná alakíttatik át és a fölöslegben jelen lévő mésztej egy kis része szénsavas mésszé változik. A kötő­anyag ható alkatrészei tehát marómész, kát­rány lepárlásánál hátra maradt anyagoknak emulziója és az ezekben foglalt fenolokból keletkező elszappanosítási termények és szén­savas mész. Ez a kötőanyag oly módon hat a homokra, hogy a mész és a nátronlúg megtámadja a homokot és evvel több-keve­sebb kalczium- és nátrium-silikátot alkot, mely valószínűleg részben kettős silikát alak­jában van jelen. Ezt a folyamatot a nagy nyomás alatt végbemenő sajtolás, mi a ke­verék egyes részeit egymáshoz lehetőleg közelíti, sietteti, a túlhevített vízgőzzel való melegítés pedig befejezi, míg egyidejűleg a fölösleges meszet a nyomás alatt beve­zetett szénsav karbonáttá alakítja át és ép

Next

/
Oldalképek
Tartalom