21034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mész, homoktéglák előállítására

Megjelent 1901. évi április hó 19-én MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21034. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás mész-homok-téglák előállítására. LOPATIN PÁL, LOPATIN JÁNOS ÉS GALECKI ULÁSZLÓ FÖLDBIRTOKOSOK VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 2-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy eljárás kiválóan kemény, szilárd és a légköri behatásoknak ellenálló mész-homoktéglák előállítására. Az eljárás lényege abból áll, hogy a kátránylepárlásnál hátramaradt anyagokat szódával emuigáljuk, és az ezekben foglalt fenolokat elszappanosítjuk, azután pedig az így keletkezett aszfaltszerű tömeget mésztejbe keverjük. Az így előállított keverék arra szolgál, hogy a használt homokot lekösse és képlékennyé tegye. A keverési arányok a következők: 0 75 kg. szódához mintegy 4 1. a kátránylepárlásnál hátramaradt anyag és 1301. mésztejet keverünk, a jelzett keverékhez pedig annyi homokot adunk, hogy 100 s. r. finom szemcséjű homokra, mintegy 5—10 súlyrész oltott meszet tartalmazó kötőanyag jusson. Az így homokból és kötőanyagból álló képlékeny keveréket az ismert módon, az egész benső összekeverése után formákba töltjük és téglákká alakítjuk, azután pedig nagy, mintegy 250 atm. nyomásnak tesszüli ki. Ha a téglák ily módon tömöríttettek, azokat kis kocsikra rakjuk és először mintegy 20° C. hőmérsékletnél egy időre magukra hagyjuk. Azután zárt tartályban szén, i sav és száraz, túlhevített vízgőzzel egyidejűleg kezeljük, mintegy 6 atm. nyomásnál, minek megtörténte után a téglákat azonnal föl lehet használni. Az ennél a gyártási módszernél végbemenő kémiai reakcziók a következők: A mésztej a kátránylepárlásnál hátramaradt anyagok és a szódaoldat emulziójára oly módon hat, hogy az emulzió fölbontása nélkül a szóda marónátronná alakíttatik át és a fölöslegben jelen lévő mésztej egy kis része szénsavas mésszé változik. A kötőanyag ható alkatrészei tehát marómész, kátrány lepárlásánál hátra maradt anyagoknak emulziója és az ezekben foglalt fenolokból keletkező elszappanosítási termények és szénsavas mész. Ez a kötőanyag oly módon hat a homokra, hogy a mész és a nátronlúg megtámadja a homokot és evvel több-kevesebb kalczium- és nátrium-silikátot alkot, mely valószínűleg részben kettős silikát alakjában van jelen. Ezt a folyamatot a nagy nyomás alatt végbemenő sajtolás, mi a keverék egyes részeit egymáshoz lehetőleg közelíti, sietteti, a túlhevített vízgőzzel való melegítés pedig befejezi, míg egyidejűleg a fölösleges meszet a nyomás alatt bevezetett szénsav karbonáttá alakítja át és ép