21007. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemencze

orsókkal és (d) sarkszorítókkal a (c) foglalatokba szerelt (b) elektródák végződnek. Az (e) csavarorsók az (f) csavaranyákba vannak csavarolva, melyeket a (g) fogaskerekekkel kapcsolódó (h) fogaskerekek által az (i) tengelyek és az (x) kézikerekek segélyével forgathatunk. A mint az 1. ábrából látható, minden egyes elektróda egyegy (k) konzolra van fölfüggesztve, melyet az (1) csapok körül kilendítünk, hogy a kemenczét kiüríthessük. Az elektródák és a kezelendő anyag közé igtatott mellékkapcsolású áramkörben az (in) Voltméter van elrendezve, melynek jelzései alapján a művelet előhaladásáról tudomást szerezhetünk. Ezen Voltméter jelzései szerint a munkás az egyik vagy másik elektródát a leírt szerkezetek segélyével megemeli vagy siilyeszti, hogy ezáltal az elektromos íveket a normális mértéken megtartsa. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (n és o) elektródák a közös szigetelő (p) tartóra vannak fölfüggesztve. Ezen foganatosítási alaknál egy egyetlen (r) Voltméter az egyik elektróda és a megömlesztett anyag közé van igtatva; ezen Voltméter a kemenczében uralkodó feszültséget jelzi, melynek változásai szerint az elektródákat az (s) csavarorsó és egy az előbbi foganatosítási alaknál leírt szerkezettel azonos szerkezet segélyével egyidejűleg akként állítjuk be, hogy az elektródák mindig a szükséges távolságban legyenek a megömlesztett anyagtól. Az előzők alapján könnyen belátható, hogy a kemencze működtetésére három, sőt többfázisú áramokat is alkalmazhatunk, hacsak megfelelő számú elektródát rendezünk el, melyek a már leírt módon beállíthatók. Ezen kemenczében természetesen nemcsak érezek redukálását, hanem a már kezelt anyagoknak oxydáló salakkal, sőt fúvott levegővel való dekarburálását is foganatosíthatjuk ; magát a kemenczét tetszőleges ismert kemenczék módjára rendezhetjük be pl. oly módon, hogy a kezelendő anyag a kemenczében alkalmas redukáló gáz segélyével előzetes fölhevítésnek vagy redukálásnak vettetik alá. Ha a kemenczét aczél vagy öntött vas előállítására használjuk föl, akkor a kemenczében a fémet közvetlenül a redukezió gázai és salakjai által dekarburáltan nyerjük, a mennyiben a redukezió gázai és salakja az elektródák között beadagolt érczekre hatván, ezeket már az elektromos behatás előtt részben redukáljuk. A kemenczét a Thomas-féle eljárásnál használatos reagensek alkalmazásánál az öntött vas dekarburálására és defoszforálására is fölhasználhatjuk. Ezelőtt is alkalmaztak már két elektródával bíró kemenczéket, mint pl. a Gowlesféle kemenczét, ezen kemenczénél azonban, melyeknek burkolata nem vezető anyagból készül, az elektromos főívnek több parcziális ívre való föloszlása csak a véletlen következménye. Ugyanez áll a tűzálló anyaggal bélelt kemenczékre, melyekben az ív a kezelendő anyagot érinti, vagy pedig egy aczélmágnes segélyével téríttetik az anyag fölé. Vannak ugyanoly kemenczék is, melyek több elektródával bírnak, mely utóbbiak a kezelendő anyag fölött több ívet létesítenek, de ezen ívek csak hőkisugárzás útján hevítik a kezelendő anyagot és nem közvetlenül, mint a jelen kemenczénél, melynél a kezelendő anyagon átjáró fényívek közvetlen hatásúak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemencze az elektródák szélijével egyesülni iparkodó fémek vagy egyébb anyagok kezelésére, melynél a Voltaív két soroskapcsolású, az egyes (b) elektródák és a megömlesztett anyag között külön-külön létesített, a salakon áthatoló parcziális ívre bontatik föl. 2. Az 1. alatt igényelt elektromos kemenczénél mindkét ív feszültségének az egyes elektródák és a megömlesztett anyag között mellékkapcsolásban lévő, egy-egy (m) Voltméterrel ellátott áramkörök segélyével való szabályozása.