21007. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemencze

orsókkal és (d) sarkszorítókkal a (c) fogla­latokba szerelt (b) elektródák végződnek. Az (e) csavarorsók az (f) csavaranyákba vannak csavarolva, melyeket a (g) fogas­kerekekkel kapcsolódó (h) fogaskerekek által az (i) tengelyek és az (x) kézikerekek segélyével forgathatunk. A mint az 1. áb­rából látható, minden egyes elektróda egy­egy (k) konzolra van fölfüggesztve, melyet az (1) csapok körül kilendítünk, hogy a ke­menczét kiüríthessük. Az elektródák és a kezelendő anyag közé igtatott mellékkapcsolású áramkörben az (in) Voltméter van elrendezve, melynek jelzései alapján a művelet előhaladásáról tudomást szerezhetünk. Ezen Voltméter jelzései sze­rint a munkás az egyik vagy másik elek­tródát a leírt szerkezetek segélyével meg­emeli vagy siilyeszti, hogy ezáltal az elek­tromos íveket a normális mértéken meg­tartsa. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (n és o) elektródák a közös szi­getelő (p) tartóra vannak fölfüggesztve. Ezen foganatosítási alaknál egy egyetlen (r) Voltméter az egyik elektróda és a meg­ömlesztett anyag közé van igtatva; ezen Voltméter a kemenczében uralkodó fe­szültséget jelzi, melynek változásai szerint az elektródákat az (s) csavarorsó és egy az előbbi foganatosítási alaknál leírt szerkezet­tel azonos szerkezet segélyével egyidejűleg akként állítjuk be, hogy az elektródák min­dig a szükséges távolságban legyenek a megömlesztett anyagtól. Az előzők alapján könnyen belátható, hogy a kemencze működtetésére három, sőt több­fázisú áramokat is alkalmazhatunk, hacsak megfelelő számú elektródát rendezünk el, melyek a már leírt módon beállíthatók. Ezen kemenczében természetesen nem­csak érezek redukálását, hanem a már ke­zelt anyagoknak oxydáló salakkal, sőt fú­vott levegővel való dekarburálását is fo­ganatosíthatjuk ; magát a kemenczét tetsző­leges ismert kemenczék módjára rendezhet­jük be pl. oly módon, hogy a kezelendő anyag a kemenczében alkalmas redukáló gáz segélyével előzetes fölhevítésnek vagy redukálásnak vettetik alá. Ha a kemenczét aczél vagy öntött vas előállítására használjuk föl, akkor a kemen­czében a fémet közvetlenül a redukezió gá­zai és salakjai által dekarburáltan nyerjük, a mennyiben a redukezió gázai és salakja az elektródák között beadagolt érczekre hat­ván, ezeket már az elektromos behatás előtt részben redukáljuk. A kemenczét a Thomas-féle eljárásnál használatos reagensek alkalmazásánál az ön­tött vas dekarburálására és defoszforálására is fölhasználhatjuk. Ezelőtt is alkalmaztak már két elektródá­val bíró kemenczéket, mint pl. a Gowles­féle kemenczét, ezen kemenczénél azonban, melyeknek burkolata nem vezető anyagból készül, az elektromos főívnek több parczi­ális ívre való föloszlása csak a véletlen kö­vetkezménye. Ugyanez áll a tűzálló anyag­gal bélelt kemenczékre, melyekben az ív a kezelendő anyagot érinti, vagy pedig egy aczélmágnes segélyével téríttetik az anyag fölé. Vannak ugyanoly kemenczék is, melyek több elektródával bírnak, mely utóbbiak a kezelendő anyag fölött több ívet létesítenek, de ezen ívek csak hőkisugárzás útján heví­tik a kezelendő anyagot és nem közvetle­nül, mint a jelen kemenczénél, melynél a kezelendő anyagon átjáró fényívek közvet­len hatásúak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemencze az elektródák széli­jével egyesülni iparkodó fémek vagy egyébb anyagok kezelésére, melynél a Voltaív két soroskapcsolású, az egyes (b) elektródák és a megömlesztett anyag között külön-külön létesített, a salakon áthatoló parcziális ívre bontatik föl. 2. Az 1. alatt igényelt elektromos kemen­czénél mindkét ív feszültségének az egyes elektródák és a megömlesztett anyag között mellékkapcsolásban lévő, egy-egy (m) Voltméterrel ellátott áram­körök segélyével való szabályozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom