20988. lajstromszámú szabadalom • Újítás tűzálló anyagból és közönséges anyagból készült kövezőtéglák égetésénél

Megjelent lí)01. évi április iió 13-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20988. szám. XVlI/c. OSZTÁLYÚjítás tűzálló agyagból és közönséges agyagból készült kövezőtéglák égetésénél. KOCZÓ SÁNDOB MÉRNÖK KECSKEMÉTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900. évi szeptember hó 22-ike. A szabadulom tárgya egy eljárás útburkolatra és hasonló czélokra alkalmas téglák égetésére, mely eljárás a keramit-téglák égetési módjánál olcsóbb, a mennyiben elkerüli azt, hogy minden egyes égetendő tégla külön tűzálló téglák közé ágyaztassék, de másrészt sokkal kitűnőbb minőségű terméket szolgáltat a közönséges tégláknál, melynél alig valamivel költségesebb. A téglák tűzálló agyag és közönséges vagy könnyebben olvadó keverékéből állanak, és pedig egy-egy égetési folyamatnál többféle keverési arány szerint előállított téglákat alkalmazunk. Az erősebb tűznek vagyis magasabb hőfoknak kitett és az egymásra rakás folytán nagyobb nyomásnak kitett téglákhoz több tűzálló agyagot keverünk, míg a közvetlen tűztől távolabb eső és a fölsőbb rétegekben rakott, vagyis kisebb nyomást szenvedő tégláknál kevesebb tűzálló és aránylag több közönséges agyagot alkalmazunk. Ez által könnyen elérhetjük, hogy a téglák, daczára annak, hogy majdnem az olvadásig égettetnek, nem szenvednek alakváltozást és e mellett nem kell tokokban égetni, mint a keramittéglát, hanem egymásra rakva, mint a közönséges téglát. A fönti eljárás szerint a téglákat közönséges kamrakemenczékben vagy körkemenczékben égethetjük. Megjegyzendő még, hogy a közvetlen lángoknak kitett helyeket, mint például a kamrakemenczéknél a tűzcsatornákat vagy a körkemenczéknél az égetendő csoport zárófalait, tehát az egyes kamrák elejét és végét, és a tüzelő aknák alsó részét kész tűzálló téglákkal rakjuk ki, hogy az égetendő téglákat a lánggal való közvetlen érintkezéstől megvédjük, továbbá, hogy midőn a téglák a tüzelés következtében csaknem olvadásig hevíttetnek, az esetleges kidőlésekkel járó nagy alakváltozások megakadályoztassanak s a téglák lehetőleg alakjukat megtartva, csupán lefelé siilyedhessenek. A kemencze szerkezete és nagysága szerint egy-egy égetésnél két vagy több keverési arány szerint előállított téglát alkalmazhatunk. A gyakorlatban legczélszerűbb háromféle keverési arány szerint előállított téglát alkalmazni, és pedig a legtöbb tűzálló agyagot tartalmazó téglákat, melyeket I-el jelölünk meg (ezen jelzést czélszerű a téglák mintázásánál besajtolni), a közepes mennyiségű tűzálló agyagot tartalmazó Il-es téglákat és végre a legkevesebb tűzálló agyagot tartalmazó III-as téglákat.