20952. lajstromszámú szabadalom • Matriczaszedőgép
- 3 -vezető rúdon van vezetve, melyek a (9) alaplemez és a gép fölső (59) keretsínje között foglalnak helyet. Az (54) darabból oldalt kiálló (60) kar szabad végén a (61) híd segélyével van az (55) darab végével összekötve. Az (54) darabban a rúgó nyomás alatt álló (62) rúd vau vezetve, melynek oldalt (65) karja van és a melynek elmozdulását a (64) csap határolja. A (65) kar keresztmetszete a matriczák fölső része (66) kivágásának felel meg (4. ábra) és arra szolgál, hogy a matriezákat vezesse és rögzítse, míg a ritkítok a lefelé nyúló (31, 32) csíkok segélyével a (60) karra fogódzanak és lemez alakú (30) részükkel a (65) karra támaszkodnak. A (60, 65) karok között a rúgónyomás alatt álló (67) lemez van a (68) rúd segélyével vezetve, mely az (54, 56) darabokon megy át és a (70) csavarház által szoríttatik a (69) rugóra, úgy hogy a (67) lemez a (60, 65) karok mellső végével essen egy síkba. A (60) karon egy (71) ütköző van eltolhatóan és rögzíthetően megerősítve, mely a sor arányosításánál a baloldali elmozdulást határolja, ha a ritkító ékek egymásba tolatnak. A ritkító ékek kölcsönös egymásba tolását egy (72) lemez végzi, mely a (73) híd segélyével az (55) darabban és a lapos (74) hüvelyben van vezetve és egy (76) csap segélyével a sortartó villás végéhez csuklósan kapcsolt (75) emelővel összekötve. A (72) lemeznek oldalt (741 ) bordái vannak, melyek a ritkítok (31, 32) részeiben lévő kivágásoknak felelnek meg és melyek fölé a ritkítok eme kivágásai fogódzanak, ha a sorral a sortartóba tolattak. Ha ezután, mint azt később leírjuk, a (75) emelő külső végét lenyomjuk, a (72) lemez fölemelkedik és az által, hogy a (31, 32) ékeket a sorba nyomja, azt arányosítja. Mielőtt a találmány részleteinek leírására térnénk át, czélszerü a részeket mozgató berendezéseket ismertetni. A (11, 15) korongok állandó forgást végeznek, ép úgy a (78) korong is, mely a (79) kilincskerékkel eg37 hüvely segélyével van összekötve és a (80) főtengelyre lazán van fölhúzva. Az utóbbira a (81) korong van fölékelve (20. ábra), mely egy (82) kilincset visel és a (79) kerék fogaiba fogódzik. A kilincset a (79) korongból a (83) rúd kapcsolja ki, mely a kilincs kiugró (84) részére fekszik, mi által egyúttal a (80) tengely is rögzíttetik. Ha az említett (51) emelőt balfelé forgatjuk, hogy a sort a sortartóba juttassuk, az (51) emelő csapján lévő (85) emelő (83) rúd végén alkalmazott (86) csapot éri, mely rúd ennek következtében a (84) kilincstől eltávolíttatik. Ennek következtében a kilincs a (87) rúgója hatása következtében a (79) kilincskerék fogaiba fogódzik és a (80) tengelyt forgásnak indítja. A (83) rúd a (88) csappal a (81) korongkerületén alkalmazott (89) exezenterhoronyba fogódzik. A horony (90) része a (83) rúd eltolódásának irányával párhuzamos és ebbe akkor kerül a (88) csap, mikor a (80) tengely nem forog, úgy hogy a (83) rúd a (82) kilincs kiváltása czéljából eltolható. Ha ekkor a tengely forog, a (88) csap és ennek következtében a (83) rúd és a horonj7 alakjának megfelelően fokozatosan jobb felé tolódik, úgy hogy a (82) kilincs a (80) tengely egy fordulata után ismét a rúd végébe ütközik és kiváltatik. A (80) tengely és az ezen lévő exezenterkorongok tehát mindig egy-egy fordulatot végeznek. A (80) tengelyen a (91,92, 93, 94) exezenterkorongok és a (95) hornyolt henger van fölékelve, melyek a (96, 97, 98) emelőkkel és a (99) rúddal és (100) emelővel működnek össze. Eme részek működését a következőkben abban a sorrendben fogjuk ismertetni, melyben az végbe megy. Közvetlenül azután, hogy a sor a sortartóba jutott, a (92) exezenterkorong gyakorol hatást és a (97) emelőt, mely fogazott (101) ívével a (103) koronggal összekötött (102) fogaskerékbe fogódzik, forgásnak indítja. A (103) korong kerületén a (104) hajlékony szalag van megerősítve, mely aczélból vagy más alkalmas anyagból készül, a fölső állványsínbe ágyazott (105) csigán fut és az (56) vezetődarabbal van összekötve. Ennek következtében a sortartó az abban lévő sorral együtt azonnal az 1. ábrán pontozva jelzett állásba jut,
