20923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chlórnátriumot tartalmazó sóoldatoknak tisztítására
liéz fémek sóitól, valamint a kalcziumkarbonáttól stb. is megtisztul. A jelen találmány tárgyát képező eljárás tehát abban áll, hogy a könnyen oldható* szulfát segélyével gipsz tartalmától részben megtisztított sóoldatnak gipszmaradékát akként választjuk ki, hogy a sóoldatban nátriumszulfátot kalezvumhydroxiddal cserebomlásnak vetünk alá és az ekként előállított nátriumhydroxidot szénsavnak bevezetésével karbonáttá alakítjuk át, mely a gipszmaradékkal kénsavas nátriummá alakúi, miközben szénsavas mész válik ki. A nátriumkarbonát képzésére használt nátriumszulfátot tehát mindig visszanyerjük. Az eljárás foganatosításánál mindenekelőtt meghatározzuk a sóoldatban tartalmazott azon kalcziumvegyűletek mennyiségét, melyek, mint a chlórkalczium, brómkálczium stb. nátriumszulfáttal összehozva (gipsz képződése mellett, mely kiválik) átalakulnak; ezután a nátriumszulfátnak (glaubersónak) oly mennyiségét adagoljuk a sóoldathoz, hogy ez a chlórkálczium, brómkálczium stb. átalakulása után köbméterenkint körülbelül még 15—20 kg. fölbontatlan nátriumszulfátot tartalmazzon. Ez a mennyiség gyakorlatilag igen előnyös; szükség esetén azonban kisebbíthető vagy nagyobbítható. Ezután kalcziumhydroxidot adagolunk a sóoldathoz és pedig oly (előzőleg megállapítandó) mennyiségben, hogy: 1. a sóoldatban tartalmazott bikarbonátok és szabad szénsav monokarbonátokká alakuljanak át; 2. az oldatban lévő összes magnéziumok és nehéz fémsók hydroxidokként váljanak ki és 3. a sóoldatban a nátriumszulfát átalakításához köbméterenkint körülbelül 15 kg. kalcziumhydroxid maradjon fönn. A sóoldatot az imént említett anyagok hozzáadása után körülbelül 25 órán át kavarjuk, mire a sóoldatban köbméterenkint 15—20 kg.-nyi mennyiségben fölbontatlan állapotban megmaradó nátriumszulfátnak körülbelül 15°/0 -a nátriumhydroxyddá alakúi. A sóoldatot ezután leszűrjük és addig vezetünk hozzá szénsavat, ill. szénsavat tartalmazó gázokat, míg egy leszűrt próba, szénsav bevezetésénél és fölforralásánál derült marad; ha azonban a próba megzavarodik, akkor a szénsavval való kezelést addig folytatjuk, míg egy további próba derült nem marad. Kelleténél több szénsav használatát azonban el kell kerülni, mivel ellenkező esetben oldható kalcziumkarbonát keletkezik. A sóoldatot, mely ezek után teljesen mészmentes, a kivált kalcziumkarbonáttól leszűrjük és konyhasó nyerése czéljából bepárologtatjuk; az ezután visszamaradó glaubersótartalmú anyalúgot újabb műveletnél használjuk föl. Lehet azonban az eljárást akként is foganatosítani, hogy a sóoldathoz előbb csak a nátriumszulfátot adagoljuk és azt addig kavarjuk, míg az alkalmazott nátriumszulfát mennyiségének megfelelő gipszmennyiség kisózva nincs, a mihez körülbelül 25 óra szükséges; a kalcziumhydroxidot csak ezután adjuk az oldathoz, melyet még öt órán át kavarunk. Szükség esetén a gipszet a sóoldatból a kalcziumhydroxid hozzáadása előtt leszűrjük. Kavarás helyett az oldatot hevíthetjük vagy esetleg kavarhatjuk és hevíthetjük. Ha a gipsz kiválasztására a nátriumszulfát helyett más könnyen oldható szulfátot használunk, akkor ennek a nátriumkarbonát képzéséhez szükséges mennyiségét meg kell határozni. A következőkben foganatosítási példa gyanánt oly sóoldat tisztítását fogjuk leírni, mely (mint például a schweizerhallei) 560 CaS04 -et, 0 344 CaH2 (C03 )3 -őt, 0112 szabad C02 -et, 0370 MgG2 -et és 0"107 Na2 S04 -ot tartalmaz és Na2 Cl-dal van telítve. Ezen só köbméteréhez 2 kg. kalcziumhydroxydot és 15, ill. 20 kg. száraz nátriumszulfátot (glaubersót) adagolunk. 5 órai kavarás után a sóoldat 100 köbczentiméterenkint annyi szabad alkálit tartalmaz, mely 15 kg. nátriumszulfát alkalmazásánál a sóoldat köbméterenként 3 00 köbczentiméter normális sósavnak (20 kg. nátriumszulfát alkalmazásánál köbméterenkint 3'85 köbczentiméter normális sósavnak) felel meg. További 25 órai kavarás után az oldat alkálitartalma
