20897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos vezetékek szigetelésére

külön csatornában is keringtetni, mely azon közeget, mely a vezetőket veszi körül, meg­fagyasztja. Maguk a vezetők simán vagy oly anyaggal bevonva alkalmazhatók, mely megfagyasztva, azokat elszigeteli. A megfagyasztott massza vagy közvetle­nül érintkezhetik az őt környező közeggel, vagy pedig valamely, a meleget többé-ke­vésbé viss?atartó)burkolattal lehet megvédve. Maga a hűtő közeg tetszőleges gáz, pl. lég­köri levegő, oxygén, szénsav, ammóniák, vilá­gító gáz vagy hydrogén is lehet. Ezen anya­goknak az illető csatornán való átvezetése vagy mechanikusan vagy egyéb módon lé­tesített nyomás vagy szivás segélyével esz­közölhető. A hűtő közeget tizem közben vagy folytonosan megújítjuk vagy pedig szakadatlanul újból és újból fölhasználjuk, a mennyiben azt fölváltva kiindulási ponthoz hajtjuk vissza vagy alkalmas föltételek (nyo­más, sűrűség, hőmérsék és sebesség) mel­lett egy zárt pályában folytonos keringés­ben tartjuk. A jelen találmány tárgyát képező eljá­rást a könnyebb megérthetés kedvéért a mellékelt rajz kapcsán fogjuk leírni. A 1. ábrában (2) egy vízbe sülyesztett ürös vezetőt, pl. egy aczélcsö vet jelöl, mely a (3) tartállyal közlekedik, melytől azonban (4)-nél el van szigetelve. Az alkalmas szer­kezetű (5) szivattyú vagy kompresszor az említett (3) tartály és egy hasonló (6) tar­tály közé van igtatva, mely utóbbi a bebo­csátó szeleppel bír. A (7) szelepen át be­áramló hűtő közeg gyanánt szolgáló Leve­gőt vagy más légnemű testet a (6) tartá­lyon és az (5) szivattyún át a (3) tartályba hajtjuk és innen a (8) szelep segélyével sza­bályozható nyomással a (2) vezetéken át kiáramoltatjuk. Ugy a (3) tartályban, vala­mint a (6) tartályban is alacsony hőmérsék­letet tartunk fönn. a mi pl. a (9) illetve (10) kígyócsöveken keringő hűtő fluidum segé­lyével történhetik, a hol is ezen fluidum áramlását pl. a (8') szelepek segélyével sza­bályozzuk. A (2) vezetéken folytonosan kiáramló le­vegő vagy gázalakú test igen hideg lévén, a vezetékkel érintkező vizet megfagyasztja és ezen állapotban megtartja úgy, hogy a vezeték elszigeltetetik. A (2) vezetéken ezen­kívül a szigetelő anyagból készült (11, 12) hüvelyeket alkalmazzuk, melyek máskü­lönben a vízből kiálló vezetéken a jég el­olvadása következtében képződő nedvesség által létesíthető kisütést megakadályozzák. Az ekként szigetelt csöves vezetéket már most közönséges távíró vagy egyéb kábel gyanánt alkalmazhatjuk, a mennyiben csak a (13, 14) szorítókat az illető, a földön át zárt áramkörbe kell beigtatnunk. Bizonyos esetekben előnyös az ürös ve­zetéket a 2. ábrában föltüntetett módon valamely olcsó anyagból, pl. nemezből ké­szült vastag (15) réteggel bevonni. Ezen víz­zel átitatható bevonat alkalmazása rendes körülmények között semmi előnnyel sem jár, a jéggel kombinálva azonban ez utóbbi szigetelő hatását fokozza. Az említett be­vonat alkalmazása esetén ugyanis sokkal vékonyabb jégréteg is megfelel a követel­ményeknek, ezenkívül a jég olvadása is megnehezíttetik és a külső melegnek a ve­zetéket körülvevő jégrétegre való behatása is csökken, minek következtében a vezeté­ket sokkal kevesebb munka árán tarthat­juk meg szigetelt állapotban. A mi ezen munkát és egyébb fontos körülményeket il­leti, úgy ezek a különböző esetek viszonyai és föltételei szerint változnak. A hűtő közegnek általánosságban annyi meleget kell elvonnia a vezetéktől, hogy ez utóbbi a kivánt, hőmérsékleten tartassék meg, a kivánt vastagságú, megfagyasztott közeggel vétessék körül és hogy az ez utóbbihoz vezetett bármi okból fejlesztett meleg kompenzáltassék. Ennek elérése czél­jából a közegnek hűtési kapaczitását, mely a hőmérséklettől, sűrűségtől, áramlási se­bességtől és fajbeli melegtől függ. az álta­lánosan használatos adatok és képletek alapján határozzuk meg. A levegő ilyen czélokra igen alkalmas, bár kivételes esetekben más légnemű teste­ket, pl. hydrogént is alkalmazhatunk, mely­nek segélyével hatásosabb hűtést és ala­csonyabb hőmérsékletet érhetünk el. Azon­ban bármely gázt használjunk is, azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom