20895. lajstromszámú szabadalom • Új töltésezési rendszer hegyi patakok szabályozására

Megjelent 1901, évi április hó 2-án. MAGY szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEIRAS 20895. szám. XV/e. OSZTÁLY. Új töltésezési rendszer hegyi patakok szabályozására. serrazanetti gyula földbirtokos castenasoban. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 9-ike. Bátran állíthatjuk, hogy eddig nem sikerült oly szabályozási rendszert találni, melynek segélyével a kis hegyi patakok vízállásának hirtelen jövő bőséges záporesők okozta túlságos megnövekedését meggátolhatnék. Ha ezeknek a nagy tömegben lefolyó csapadékvizeknek szabad folyást engedünk, ez sok és nagy kárt okoz és ezért találmányomnak czélja eme hátrányoknak lehető egyszerű és kevéssé költséges módon való elkerülése. A találmányom alapelve és gyakorlati kiviteli alakja a következőkben van a rajz alapján ismertetve, melynek 1. ábrája egy völgy rövid szakaszának átnézeti rajza, 2. ábrája pedig az 1. ábra A B vonala szerint nagyobb méretben rajzolt metszete. Ha a rendszert helyesen akarjuk alkalmazni, a gondosan tanulmányozott terepen legezélszerűbben a völgy egy kiszélesedő (a) részét választjuk ki, mely a (b) szorosban végződik (1. az 1. ábrát). Ebben a völgyszorosban építjük föl az el nem merülő zárótöltést, mely oly magas, hogy koronája legalább 80 cm.-rel legyen magasabban mint a legnagyobb vízállás, mikor a völgy a (d) rétegvonalig van vízzel tele. A töltésben annak az egyik vagy mindkét part felé fordult végén egy a völgy lejtése irányában lejtő és a vizet a fölső elrekesztett térből az alsó folyásba átvezető (1) csatorna van alkalmazva, melynek kiömlése olyan, hogy a kifolyó víz ne érje a (c) töltés lábát, nehogy azt alámossa. Ha a völgy mentén a szóban levő csatorna előtt sziklás a talaj, a kifolyó víz zuhatagban közvetlenül ezt a sziklás talajt éri, ha a talaj nem ily ellenálló, akkor a vízfolyás megfelelő szakaszát ki kell padlózni. A töltést a szokásos módon állítom elő, kivéve, hogy az alsó részén egy szilárd anyagból készült padot helyezek el, melynek kétharmada a töltésben foglal helyet, másik harmada pedig abból kiáll. Ez a pad egy hasábalakú test, melynek hat fölülete vasrudakkal merevített vasdrótszövettel van bevonva és belseje kövekkel kitöltve. A töltés fölső részét jól lesulykolt föld képezi, alsó részét pedig szecskával kevert vályog, mely anyag a víz áthatolását igen jól meggátolja. Ugyanez a szerkezet ismétlődik, ha több ily völgyelzárást létesítünk egymás után egy völgyben. Csatornák helyett a töltésben (g) kutakat is létesíthetünk, melyeknek fölső torkolatuk legalább 80 cm.-rel van a (c) töltés koronája alatt. Ezekből a kutakból a kissé lejtős (h) csatornák indulnak ki, melyek a