20867. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magféléknek gyors szárítására
Megjelent lOOI. évi márc/jus hó 30-áu. MAGY. áisar KIH. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEÍR A-S 20867. szám. X/a. OSZTÁLY Berendezés magféléknek gyors szárítására. jáger vilmos gépgyáros s/m halléban. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 6-ika. Gyakorlati kísérletek kimutatták, hogy a szárítandó anyagot forgó vagy csigákkal ellátott hengereken átvezető eddigi szárítókészülékek egyike sem alkalmas répamagok és effélék akként való gyors szárítására, hogy azok csirázóképessége a szárítási folyamat alatt ne szenvedjen. Érzékeny magok csirázóképessége különösen akkor gyöngíttetik, ha a szárítókészűlék különböző részeiben különböző hőmérséklet uralkodik és ha a nedves magból eltávozó vízgőzök nem vonulhatnak el elég gyorsan. Meleg vízgőzök növényi csirákra tudvalevőleg azért gyakorolnak káros befolyást, mert azokra duzzasztókig hatnak, miáltal a magok életképessége csökken, mely eset a telített vízgőz elkerülése mellett való szárításnál nem következik be. Jelen találmány tárgyát képező berendezés ezen hátrányt akként sziiDteti meg, hogy vízgőzöket gyorsan elvezeti és egyszersmind aránylag rövid idő alatt egyenletes szárítást tesz lehetővé. Szerkezeti tekintetben az új szárítóberendezés ismert hasonló berendezésekkel rokon, azonban a szárító levegőnek fűtőtestekkel való egyenletes inegmelegítésére és az előmelegített levegőnek a maghoz való vezetésére sajátszerű új szerkezeteket tartalmaz. Míg például eddigelé a malátadobokon átáramló levegő a szárítandó anyagon csak tökéletlenül hatol keresztül és különösen a dob sarkai nem szellőződnek át eléggé, addig ezen hiány a jelen szerkezetnél ki van zárva, a mennyiben itt az elkülönített csövekbe vezetett levegő a magot teljesen átjárni kényszerül. Hasonló hátrány azon szárítóknál is jelentkezik, melyeknél az előmelegített levegő a szárító hengereken elrendezett lyukakon át csak egyenlőtlenül hatolhat a szárítandó anyag közé és ennélfogva egyenlőtlen szárító hatást idéz elő. A jelen találmánnyal kapcsolatban végzett kísérletek kimutatták, hogy a forgó szárító hengereken szokásos módon áthaladó magfélék a levegőnek a magok haladási irányában, vagy ellenáram szerint való végigvezetése által nem szellőződnek át oly szabályosan és ennél fogva nem lesznek oly egyenletesen szárazak, mint ha oly sajátszerű berendezéseket alkalmazunk, melyeknél száraz, meleg, egyenletesen temperált levegő különböző helyeken és egyenlő erősségű áramokban vezettetik a magokhoz, oly módon, hogy diagonálisan ellenkező oldalakon a vízgőzzel terhelt levegő számára ismert szerkezetű elszívókészűlékek vannak alkalmazva. Ily szabályos szellőztetés sokkal