20861. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a banc á broche csévére gombolyított előfonat festésére

Megjelent 1001. évi márczius hó 27-én. MAGY szabadalmi KTR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20861. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás a banc á broclie csévére gomb oly ított előfonat festésére. brandts richárd pamutfonó-gyáros münchengladbachban. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 18-ika A festő- és textiliparban tudvalevőleg igen nehéz a banc á broche csévére gömbölyített előfonatot egyenletesen megfesteni, mivel a festék a fonalhenger áthatolásánál egyenetlen ellentállásra talál. Ismeretesek már oly berendezések, melyeknél a fonallal megrakott egyes csévéken át kívülről befelé, vagy pedig fordítva az üreges átlyukgatott csévemagba vezettetik a festőfolyadék egyoldalúan ható szivattyúnyomás által. Könnyen belátható azonban, hogy ezen eljárásnál az egész fölgombolyított fonálhossznak egyenletes átáztatása, tehát átfestése is, azért nem következhetik be, mivel az egyoldalú nyomás alatt álló festőfolyadék minden ellentállást el fog kerülni és ezen okból a legrövidebb úton, tudniillik a fonálrétegek között és nem ezeken át, továbbá a cséve két homlokrészén, a hol annak legvékonyabb része van, legnagyobb részben pedig a kis ellentállást nyújtó csekély számú meneten át fog a csévemag belsejébe hatolni, míg ellenben aránylag csak igen kis rész ömlik a menetek közé a csévekerület többi részein és a sok rétegen, tehát azoknak nagy ellentállása miatt annál inkább fönn fog akadni, minél mélyebbre hatol és minél több menet van a csévén. Ezen eljárási módnál tehát csak természetes az, hogy a cséve két homlokrészén, valamint közvetlenül a kerületen lévő fonal már teljesen át lett itatva a festékfolyadékkal, midőn a középrészen, valamint közvetlenül a csévemagon lévő menetek még csak kis mértékben lettek megfestve; ennek következménye a teljesen foltos, egyenetlenül festett termék. A jelen találmány tehát, mely főkép a banc á broche csévére gombolyított előfonatnak indigóval való festésére vonatkozik, az eddigi eljárásnak a bevezetésben kiemelt hiányait a legegyszerűbb módon az által igyekszik kiküszöbölni, hogy az első munkaszakasznak, t. i. az előfonatnak indigóval való telítésére, a festőfolyadék áthajtására szükséges szivattyúnyomást az eddigi módszertől eltérőleg nem mint egyoldalról ható nyomást, hanem mint két ellenkező irányú és különböző erősségű nyomást, tehát differencziálnyomást alkalmazzuk. Ez által elérjük azt, hogy másodperczenkint áthatoló, a két ellenkező irányú nyomásból származó és erősségére nézve a két egymással ellenkező irányú nyomás különbségének megfelelő festékmennyiség mindenütt egyenletesen áramlik belülről kifelé a