20819. lajstromszámú szabadalom • Zúzó és őrlő hengerjárat

a 4. ábra annak fölülnézete; az 5. ábra végnézete; a 6. ábra a hengerjárat egy részét meg­emelt fölső hengerrel láttatja ; a 7. ábra a hengerjáratnál alkalmazott gör­gős csapágy nagyobb léptékű metszete és nézete. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, (a) a (c) tengellyel ellátott fölső, (b) a (d) ten­gellyel ellátott alsó hengert jelöli, a hol is a két tengely, bár egymással vízszintes sí­kokban fekszik, egymással még sem párhu­zamos. (e, e) a két henger közötti érintkezési vonalat jelöli, mely a munkafölületeknek kúpos és homorú alakja következtében egye­nes és vízszintes vonal lehet. A fölső, vagyis az (a) nyomó henger (4. ábra) az egy darabban készült (f) keretben van ágyazva, mely a (h) haránttartó által egymással összekötött oldalas (g) karokból áll. Ezen keret, mel> egykarú nyomó emel­tyű gyanánt szolgál, az (i) csapok körül for­gathatóan van ágyazva, a hol is a (g) ka­roknak ezen pontban való egymástóli távol­sága annál nagyobb, mennél hosszabb az (a) henger. A keretnek oldalas elmozdulása az által van megakadályozva, hogy a (g) karok végei az (i) csapokat befogadó, villaszerűén elágazó (j) csapágyakban vannak ágyazva, melyek (k) szárukkal (3 ábra) a hengerjárat­nak (1) főkeretén alkalmas módon akként van­nak megerősítve, hogy azok a fölső hengerre gyakorolt nyomás következtében föllépő huzó erőnek ellentállnak. A (g) karok má­sik vége az (m) pont felé (4. ábra) konver­gál, mely pontban a két kar egymással össze van kötve. A keret ezen végére rú­gok vagy valamely hydraulikus szerkezet segélyével vagy egyéb módon nyomást gya­korolunk. Miután a nyomás az (f) keretnek csak egy pontjára hat, a keret vége pedig alkalmas módon van vezetve, ezen nyomás egyenletesen oszlik el a hengeren. A föltüntetett foganatosítási alaknál a szükséges nyomást az (n) rúgók segélyével (3. ábra) létesítjük, melyek a keret végére ráfekvő (p) lemez és a beállítható (o) lemez közé vannak fogva. Mindkét lemez a (q) orsóra van rátolva, melynek alsó vége az (1) gépkeretben az (r) ék segélyével van megerősítve. A (q) orsó ezenkívül a keret­nek villaszerű (s) végén (4. ábra) is átjár és ekként az (f) keret ezen végének veze­tésére is szolgál, mely legmélyebb állásá­ban a (t) ütközőn nyugszik. A hengereknek a leírt módon való elrendezése következté­ben föllépő oldalas reakczió a fölső és alsó hengert ellentétes irányokban igyekszik el­tolni, a mit azonban az (u) ellencsapágyak segélyével megakadályozunk. Ezen csap­ágyak, a mint a 7. ábrából látható, az illető henger csapjának homlokföltiletén kiképe­zett torony és az illető csapágy oldalára szerelt süvegbe csavarolt (x) csavar segé­lyével beállítható (w) ellenlemezben elren­dezett horony által képezett csatornában futó (v) görgőkkel vannak ellátva. Az alsó (b) henger hajtására az (y) szíj­korong (4. ábra) szolgál, míg a fölső (a) hengert a (z) kötélkorong köré vezetett kö­tél segélyével hajtjuk. Az összes csap­ágyak a por behatolásának megakadályo­zására úgy belső, mint külső oldalukon el vannak zárva. Minthogy a (b) henger az (a) hengert súrlódás folytán amúgy is hajtja, azért ez utóbbi hengernek hajtó szerkezetét el is hagyhatjuk. Az őrlendő vagy zúzandó anyagot az (1) tölcsérbe (3. ábra) adagoljuk, melynek olda­las lemezei a hengereknek érintkezési vo­naláig terjednek; ezen a tölcsér a henge­rek kopása mérvében utánállítható. Az (a) henger csapjai az (f) keret csap­ágyainak alsó oldalán elrendezett (2) süve­gekkel kapcsolódnak, mi által az (f) keret, ha ezt a 6. ábrában föltüntetett állásba len­dítjük. az (a) hengert is magával emeli, úgy hogy ekkor a (b) hengerhez minden oldalról hozzáférhetünk. Ha a hengerjárat három hengerből áll. akkor a legalsó hengert helytálló csap­ágyakban, a középső hengert csúsztatható szánban elrendezett csapágyakba és a fölső hengert a már leirt (f) keretbe ágyazzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zúzó és őrlő hengerjárat, jellemezve a hengereknek oly elrendezése által, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom