20818. lajstromszámú szabadalom • Központi kezelésű önműködő viharágyú-hálózat

Megjelent. 1901. évi márczius hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20818. szám. XII». OSZTÁLY. Központi kezelésű önműködő viharágyú-hálózat. ULRICH GYÖRGY TANÍTÓ SZTANISI'CSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 8-ika. A viharágyúzás eredményes keresztülvitelének főfeltétele abban rejlik, hogy a szétszórtan fölállított viharágyuk közül mindegyik a viszonyoknak megfelelő sorrendben és időpontban jöjjön működésbe. Ennek tudatában az egymástól meglehetős távolságban elhelyezett viharágyuk közötti közlés lehetővé tétele czéljából bizonyos jeleket állapítottak meg, ezek azonban nem vezettek czélhoz már azért sem, mert a kellő eredmény csak úgy mutatkozik, ha a viharágyúzás teljesen egyöntetűleg, egy fejből kiinduló terv alapján és pillanatnyi pontossággal vitetik véghez. Közel fekszik tehát a gondolat, hogy egy bizonyos területen lévő összes viharágyuk egyetlen központból és oly egyén által hozandók működésbe, a kinek helyzeténél fogva úgy az egész környék fölött, valamint a légköri alakulásokon a kellő áttekintése megvan. Ezen gondolat képezi a jelen találmány alapját, mely egy központból kezelhető viharágyúhálózatra vonatkozik. Mint az egy központból való kezelés folyománya, a jelen találmánynál még az ágyuknak önmaguktól való megtöltése és lőkészenlétbe való helyezése is keresztül van víve, a mennyiben az egyes ágyuk oly szerkezetűek, melynél fogva azok a központból való elsütés után önműködően megtöltetnek a kellő mennyiségű lőporral és azután szintén önműködő módon lőkészenlétbe helyeztetnek. Az egy központból való kezelés keresztülvitele czéljából a jelen találmány a már ismert Marconi-rendszerű drótnélküli elektromos távolható - készüléket alkalmazza, melynek működése a Herz-féle szikrahullámok fölhasználásán alapszik. A viharágyúkkal megrakott terület egy kimagasló pontján emelt központi torony külső oldalán ugyanis a viharágyúkkal egyenlő számú jeladó (Righi-féle oszczillátor) van elhelyezve, míg az egyes viharágyúkon ezen jeladóknak megfelelő jelfogók (coherer) vannak elrendezve. Mindegyik jeladó készülék más-más jelfogóval működik össze, úgy hogy valamelyik jeladó működésbe való hozatalára csakis egy bizonyos jelfogó reagál, mi által lehetővé van az téve, hogy a központban lévő fölügyelő csakis a kivánt jelfogót, illetőleg ezen jelfogó által a kivánt viharágyút hozza működésbe. A viharágyúknak a jelfogók segélyével való elsütése oly módon van lehetővé téve, hogy a jelfogó helyi telepének áramvezetéke az ágyú lőporterén van átvezetve és itt két egymáshoz meglehetős közel fekvő gömbnél megvan szakítva. A jel-