20817. lajstromszámú szabadalom • Mészégető kemencze
- 2 -ismeretes módon anyaglapok segélyével záratnak el. (c) rostélyok alatt (f) hamuterek foglalnak helyet, melyekben a kamrák nagy szélessége mellett, a rostélyok alátámasztására esetleg közfalak is alkalmazhatók. A kamrák belső oldalán az égetés tartama alatt szintén befalazandó (g) ajtók a kiégetendő anyagnak a kamrákba való berakására és a kiégetett termék eltávolítására szolgálnak. A rostélyok alatt lévő (f) hamu-terek (k) csatornákon keresztül közlekednek (m) kéménnyel, mely elegendő magasra építendő, azon czélból, hogy erős léghuzatot hozzon létre. Ezen (g) csatornák a hamu-térbe torkolló végüknél, esetleg bármely tetszőleges szakaszuknál, buraszelepek, tolattyúk vagy hasonlók segélyével elzárhatók. Az égető-kamrák fölött közös (c) boltozat vonul végig, mely a kamráknak (b) válaszfalai fölött, mintegy 50— 60 cm. szélességben, (r)-nél meg van szakítva (3. ábra). Ezen térköznél két-két szomszédos égetőkamrának egymással való kapcsolata (s) időleges boltozás segélyével létrehozható, vagy pedig a szintén időleges (t) falazás által megszakítható. Az egymással való kapcsolat. helyreállítására és megszakítására természetesen megfelelő alakkal bíró fémlemezek, tűzálló agyaglemezek a hasonlók is szolgálhatnak. Az égető-kamráknak (b) válaszfalai és (o) boltozat között ugyanis (u) térköz van fönthagyva s ennek (t) falazás segélyével való elzárásánál az illető kamrának a szomszédos égető-kamrával való közlekedése megszüntettetik, inig (s) időleges boltozás alkalmazásával a kapcsolat létrehozatik. A régi mészégető kemenczéknél a mészkövek kiégetésének fokát a kemenczék boltozatán alkalmazott nyílásokon keresztül ellenőrizték, míg a találmánybeli kemenczéknél. hol a boltozat az égetési tér fölött teljesen zárt, ugyanezen czélból a mellső és hátsó oldalfalon (v v. . . .) nézőnyílások vannak fönthagyva, melyek az égetés folyamata alatt agyaggal vagy más módon eltömetnek s csakis a kiégetés fokának ellenőrzése alkalmával bontatnak ki, azonban ha az égetés tovább folytatandó, ismét berakatnak. A találmánybeli mészégető kemencze üzeme alkalmával két szomszédos égető-kamrát egymással (s) időleges boltozás segélyével kapcsolatba hozunk s ugyanezen kamráknak a mellettük két oldalt levő kamrákkal való közlekedését (t) falazás, ill. választó lap segélyével megszakítjuk. Érré mindkét üzembe veendő kamrát megtöltjük kiégetendő mészkővel, ismert módon, úgy hogy a rostély fölött a mészkövekből boltozatot képezünk a (d) tüzelőnyílások magasságában. tüzelőtér létrehozása végett s ezután a kamrának ezen mészkőboltozat fölötti részét mészkővel teljesen kitöltjük, de csak (b) válaszfalak magassáíg, hogy a fűtési gázoknak az egyik kamrából a másikba való átvonulása ne akadályoztassék. Miután az anyag berakására szolgáló (g) ajtókat befalaztuk, a két szomszédos égető kamra közül azon kamrának (k) csatornáját, melyben tüzelni akarunk, a föntebb említett buraszelep vagy tolattyú segélyével a kéménytől elzárjuk s viszont a másik kamrának ezen csatornáját a kéménnyel szemben nyitva hagyjuk, ellenben úgy (d) tüzelő nyílásait, mint (f) hamu-terének nyílásait ideiglenes falazás vagy agyaglapok segélyével elzárjuk. Természetesen ugyanekkor az égetés fokának ellenőrzésére szolgáló (v) nyílások is elzáratnak. Ha most már például a 3. ábrán középen levő (a) égető kamrának (c) rostélyán tüzelni kezdünk, mely kamra a balról levő égető tértől (t) ideiglenes falazat által el van különítve, míg a jobb felől levő égető kamrával (s) ideiglenes boltozás, ill. kapcsoló lap segélyével összeköttetésben áll, úgy a fűtési gázok a kémény huzatának hatása alatt az említett ábrán látható nyíl irányában átvonulnak a szomszédos égető kamrában elhelyezett mészköveken is és itt melegüknek legnagyobb részét leadják s úgy jutnak (k) csatornán és a kéményen át a szabadba. Mint ebből látható, az egyik égető kamrában eszközölt tüzelés segélyével egyidejűleg két kamrának mészkő tartalmát ! égetjük s ezen égetés folyamata alatt pl.
