20814. lajstromszámú szabadalom • Biztosíték kézi lőfegyverek számára

— 3 Ez esetben a védő kengyel mellső része j egészben vagy részben akként mozgatható, j hogy a tusanyakból kiálló biztosító közeget ! állandóan biztosító állásában tartja és azt csak akkor bocsátja szabadon, ha a tusa nyakát lövésre készen már megragadtuk és ezen kengyelrészt az ekkor a védő kengyelbe bedugott ujjainkkal már visszaszorítottuk. A mellékelt rajzok 11., 12. és 13. ábrában, valamint 14., 15. és 16. ábráin ezen biztosítéknak nyomó gombbal bíró elcsattantókkal ellátott kettős csövű lőfegyvereken alkalmazott két foganatosítási alakja van föltüntetve. Az első foganatosítási alaknál az (e) védő kengyel mellső (el) részével csukló ] segélyével mozgathatóan van összekötve, ' mely (el) rész az (u) lemezrúgó (12. ábra) hatása alatt áll, mely az (el) kengyelrészt kampószerű végével rendes körülmények között a (b) biztosító emeltyű (v) vájatába (11. ábra) nyomja. Ha a fegyver elsütése czéljából kezünket a védő kengyelbe bevezetjük és a tusa nyakát megmarkoljuk, a biztosító közeget elzáró kengyelrész az (u) rúgó (13. ábra) hatása ellenében egészen a vonalkázottan föltüntetett állásba szoríttatik vissza és annak következtében a biztosító közeg szabadon bocsáttatik, úgy hogy ez utóbbi már most a biztosítás megszüntetése czéljából a tusanyakba benyomható és az elcsattantó működtethető. Miután lövésre kész állásból való visszahozásnál a tusa nyakát körülfogó ujjainkat először meglazítjuk és csak azután húzzuk vissza, ezért előbb a biztosító közeg fog (d) rugójának hatása alatt a biztosító állásba visszatérni, melyben a kéz kihúzása után ugyancsak (u) rugójának hatása alatt normális állásába visszacsappanó (el) kengyelrész által rögzíttetik. Az egymásba akadás tehát teljesen ki van zárva, annál is inkább, mivel a (d) rúgó sokkal hatásosabban működik, mint az (u) rúgó. Hogy a biztosításnak oldalas érintés által bekövetkező véletlen megszüntetését és az (el) kengyelrésznek ennek következtében j való visszaszorítíatását meggátoljuk, az (e) j kengyelen elől, mint azt a 14. ábra is mu! tatja, két mozgatható (el) részt rendezhetünk el, melyek végeikkel czélszerűen a (b) emeltyű oldalas kivágásaival kapcsolódnak, úgy hogy ha pld. a fönt ismertetett módon az egyik (el) kengyelrész vissza is szoríttatnék, a (b) biztosító közeg még min- ' dig megtartatik a másik (el) kengyelrész által. Ennél a foganatosítási alaknál azonkívül az (e) védő kengyel mindkét vége lehet a fegyverrel mereven összekötve, mivel a két mozgatható (el) kengyelrész között az (e) kengyelnek egy még eléggé széles (e2) része helytállóan rendezhető el (15. ábra). | A mozgatható kengyelrészek mindkét foganatosítási alaknál akként is lehetnek elrendezve, hogy azok úgy a biztosító, mint a nem biztosító állásban rúgóhatás által tartatnak meg. Az (u) lemezrúgó, mint az a 16. ábrából látható, mindegyik állásnál a ' mozgatható (el) kengyelrész hátsó emeltyűkarjának lapos fölületére fekszik. A biztosítás megszüntetése itt is pusztán a tusanyaknak lövés czéljából való megmarkolása által történik; ennél a foganatosítási alaknál azonban a mozgatható (el) kengyelrészek nem térnek önmaguktól vissza a biztosító állásba, hanem kézzel viendők abba vissza. Ha a 14. és 15. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (u) rúgókat oldalas (w) lemezekkel födjük be, akkor kívülről az egész berendezésből kevés vagy éppen semmi sem látható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 18861. számú szabadalomban védett biztosítéknak egy foganatosítási alakja, melynél az egykarú (b) biztosító emeltyű (v) szélesbedésében egy, az (1) csavaranyát befogadó (k) kivágás van elrendezve, mi által a (b) emeltyű biztos vezetéket nyer és oldalas eltolatás, i 11. elgörbítés ellenében biztosíttatik. 2. A 18861. számú szabadalomban védett biztosítéknak egy foganatosítási alakja, melynél a (b) egykarú emeltyű egy, az elcsattantóra támaszkodó és ennek biz-