20803. lajstromszámú szabadalom • Reklám vagy hirdetési tábla
- 2 -8a. ábra a 8. ábra H—H metszete. 9.. 10. és 11. ábrák az 1. ábra A—A metszetei, melyeken a betűknek vagy jeleknek különféle rúgós nyúlványokkal való megerősítési módja látható. 9a., 10a. és 11a. ábrák a 9., 10. és 11. ábrák J—J, K—K és L—L metszetei. Az (a) alaplap, melyre jelen találmány szerint a betűk ráerősíttetnek, az 1. ábrából világosan látható módon avagy alkalmas módon derékszögű nyílásokkal van ellátva, melyek vízszintes és függélyes irányban meghatározott egyenlő távolságokban vannak elrendezve és egyenlő hosszúsággal és szélességgel bírnak. A betűket megerősítő fülek különfélék lehetnek. A 3. és 3a. ábrákon rajzolt fülek derékszögű lyukkal vannak ellátva, melyekbe kívülről vagy belülről kis (c) ékeket dugunk be, mi által a betű szorosan a táblához szoríttatik. 4. és 4a. ábrák köralakú nyílással bíró füleket mutatnak, melyekbe (e) kúpos pálczikákat tolunk be s így rögzítjük a betűt a táblán; a betolás szintén kívülről vagy belülről történhetik, mi által a hozzászorítás éppen úgy történik, mint az előbbi esetben. Az 5. és 5a. ábrán fölrajzolt elrendezésnél az (f) fülek ugyancsak köralakú lyukkal vannak ellátva, csakhogy ennél a két fülön csak egy végigmenő (g) pálczika van átdugva, melynek hossza csak valamivel múlja fölül a betű vagy jel magasságát. A 6. és 6a. ábrák oly elrendezést tüntetnek föl, melynél a (h) fülek az (a) táblával egyenlő vastagságú (i) oldalbevágással vannak ellátva. Az ilyen fülekkel ellátott betű vagy jel a bajonett-zár elvének megfelelően erősíttetik a táblához vagyis oly módon, hogy a betűt a megfelelő nyílásba helyezzük, a táblának azután oldalt kissé eltoljuk, ezáltal az (i) bevágások a tábla nyílásait határoló lapra tolódva megtartják a betűt. 7. és 7a. ábrabeli elrendezésnél a (k) fülek nincsenek sem átlyukasztva, sem bevágva, hanem az ábrán látható módon le vannak hajlítva. Evvel a betűk vagy jegyek megerősítése úgy történik, hogy a fülek végeit egyidejűleg a megfelelő nyílásokba illesztjük, azután a betűket vagy jegyeket lefelé illetőleg a tábla felé szorítjuk, mi által ezek a rajzon föltüntetett helyzetbe jutnak. Ha hullámos bádogot, vagy hasonlóan hajlított más anyagot használunk alaplap gyanánt, a mint azt a 2. ábra is mutatja, akkor az (1) fülek a 8. ábrán jól látható módon egymással ellenkezően a bádog ferde fölületeihez elhajlítandók, minthogy a betűk behelyezése a füleknek csak normális helyzetében lehetséges. A 9. és 9a. ábrán látható elrendezésnél a tábla nyílásai szélességének megfelelő szélességű (m) fülek V-alakra vannak meghajlítva, mi által a fülek külső végei mint rugók működnek, azaz miután a nyíláson kitoltuk őket, maguktól fölnyílnak és a nyílások közti bordákhoz feszülnek. Ilyen fülekkel ellátott betűk stb. kivétele úgy történik, hogy a fiilek két szárát összenyomjuk és a betűt kitoljuk. 10. és 10a. ábrán látható kivitelnél az (n) fülek rúgós részét úgy állítjuk elő, hogy a fülek U-alakú bevágást készítünk és az így szabaddá lett (o) nyelvet kifelé hajlítjuk, ezeket is, mint az előbbieket, ujjainkkal működtetjük. 11. és 11a. ábrán föltüntetett elrendezésnél a betűk vagy jelek oly fülekkel erősíttetnek a táblára, melyek a rajzon világosan látható módon hajlíttatnak meg, úgy hogy (q) hornyok keletkeznek, melyeknek szélessége az (a) tábla vastagságának felel meg. Ilyen (p) fülekkel ellátott betűk megerősítésére a betűt fönt és lent csak annyira kell összenyomnunk, hogy kissé kigörbüljön, mi által a (p) fülek bedughatok. Ha a betűf vagy jegyet eleresztjük, akkor a (q) hornyok a tábla bordáihoz illeszkednek és így feszesen tartják a betűt. A tábla rendesen sima bádogból készül, de a mint a 2., 8. és 8a. ábrák mutatják, készülhet hullámos, barázdált vagy reczézett' bádogból is, sőt más laposra alakítható anyagból is, mint czelluloidból stb és éppen így a betűk és jegyek is tetszőleges más