20758. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzölési eljárásokon mészhomokkövek számára

(u) túlhevítőn átnyomja, hol a gőz túlhe­víttetik és ezen túlhevített gőz ezután a kamrába jut, hol a jelenlévő levegőt kiszo­rítja, mely a (b) csövön és (c) csapon át a szabadba távozhat. Ha a kamrából az összes levegőt kiszorítottuk, a mi a (c) csap nyí­lásánál megfigyelhető, akkor a (c) csapot elzárjuk és a (h) csapot kinyitjuk. Ezen helyzetben a ventillátor a kamrából lehűlt gőzt szív be, azt a túlhevítőn áthajtja, hol a gőz ismét a kellő hőmérsékletet veszi föl és ismét a kamrába fúvatik. Feszültség­nélküli gőzzel való keményítésnél annak elkerülésére, hogy a gőz a túlhevítés alatti expansiónál feszültséget vegyen föl, a kam­rán egy lazán fölhelyezett (al) födővel el­látott (a) gőzkifúvó cső van elrendezve, melyen át a feszültség növekedésénél a gőz addig távozik el, míg az expandálás tart. Ezen berendezés által tehát a gőzt folyto­nos körmozgásban tartjuk és a túlhevítőben azon melegmennyiséget, melyet a gőz rész­ben lehűlés által veszít, részben pedig a vegyi folyamat siettetésére a köveknek átad, pótoljuk. Azon mértékben, a mint a gőz a kövek által leköttetik, az (f) csövön át friss gőz vezethető be. Ha a keményítés befejeződött, a csapok megfelelő állítása által a gőz a kamrából a ventillátor segélyével (c) csapon át a sza­badba szorítható és egyidejűleg a kövekre szárítás czéljából túlhevített levegőt bo­csáthatunk. Gőzölési eljárásunk újdonsága és sajá­tossága tehát abban van, hogy a keményí­tősre használt közeget (gőzt) mechanikusan oly körmozgásba hozzuk, hogy a gőz a gőzölési kamrából kiszívatik, egy túlhevítőn átvezettetik és innét ismét a gőzölési kam­rába vezettetik, a midőn természetesen gő­zölési kamrák egy sorozatának fölállítása által a keményítő közeg annyiban használ­ható ki jobban, hogy azt megfelelő módon (1 rajzlap i több, a folyamat különböző stádiumaiban levő kamrán vezetjük át. A keményítésre gőzgépek fáradt gőze vagy valamely más már egyéb helyen ki­használt gőzforrás használható; a gőznek keményítésre való megszerzése tehát nem jár külön költségekkel. A gőz túlhevítése, tehát a lekötött meleg pótlása, szintén költségmentesen történhetik, ha a túlhevítőt a kazán elvonuló fűtőgázai-i val melegítjük. A gőz hőmérséklete szabá­lyozható, a mennyiben a fütőgázokat egész­ben vagy csak részben engedjük a túl­hevítőn átáramlani, míg a túlhevítő közvet­len fűtésénél magát ezen fűtést szabályoz­hatjuk. Végül ezen berendezéssel a megkemé­nyedett kövek még a kamrában kiszárít­hatók és lehűthetők. Ezen gőzölési eljárás nagy nyomással való keményítéshez, tehát a mészhomokkő­: téglaiparban gyakran használt nyomókazá­noknál is alkalmazható. Ezen esetben ter­mészetesen megfelelő erős csővezetéket kell fölszerelni. E mellett azon további előny adódik, hogy az egyik kazán gőze a meg­keményedés után egy másik kazánba vezet­hető át és hogy a keményedés alatti gőz­veszteséget nem szükséges friss gőzzel, hanem a kazán tartalmának túlhevítése által pótolható, miáltal a feszültség és hő­mérséklet is állandóan ugyanazon magas­ságon tartható. SZABADALMI IGÉNY. Újítás mészhomokkövek előállítására való gőzölési eljárásokon, jellemezve azáltal, hogy a gőzt ventillátor vagy más a gőz mozgásba hozatalára alkalmas eszközök segélyével a gőzölő térből vagy terek­ből túlhevítőkön át és innen ismét gő­zölő terekbe vezetjük, a gőz jobb kihasz­nálása czéljából. melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY ARSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom