20753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőlemezek előállítására hydraulikus kötőanyagokból és rostanyagokból

Megjelent 1901. évi márczius hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20753. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkó'lemezek előállítására hydraulikus kötőanyagokból és rostanyagokból. HATSCHEK LAJOS GYÁROS VÖCKLABBUCKBAN (FÖLSŐ-AUSZTRIA). Pótszabadalom a 19074 sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 október hó 16-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi műkőlemezek előállítására hydraulikus kötőanyagokból és rostanyagokból, melynek segélyével bárminő vastag lemezeket állíthatunk elő és olyan szilárdságot érhetünk el, a minő a jelenlegi eljárások alkalmazása mellett nem volt elérhető. A jelen eljárás lényege abban áll. hogy hydraulikus kötőanyagoknak állati, növényi vagy ásványi eredetű finoman szétosztott rostanyagokkal való erősen hígított keveréke egy végnélküli ponyva vagy szalag segélyével sajtolás czéljából egy vagy több hengerpárhoz vezettetik. A hydraulikus kötőanyag lekötését czélszerű késleltetni. Az eljárás véghezvitelénél használt rostanyagok különböző természetűek lehetnek és származásuknak megfelelően a hydraulikus kötőanyagokkal való benső lekötés elérése ezéljából rendszerint előzetes kezelést igényelnek, mely vagy kémiai, vagy mechanikai úton eszközölhető, pl. növényi rostanyagok mint czellulóze, melyek czementtel nem kötnek, silikátokkal való kezelés által erre alkalmassá tétetnek, míg ásványi ereeftetűek, mint pl. üveg-vagy salakgyapjú fölületükön érdessé tétetnek. A rostanyagokból és hydraulikus kötőanyagokból álló keverék oly erősen higíttatik, hogy a hydraulikus kötőanyag minden egyes rostot teljesen beburkoljon, mikor is nagyobb rostoktól mentes czementcsomók (illetőleg a hydraulikus kötőanyag csomói) nagyobb fajsúlyuk következtében kiválasztatnak, minek folytán a kész lemezek na| gyobb ellenállóképességet nyernek. Az előbb leírt módon előkészített keveréket egy végnélküli ponyva vagy szalag segélyével vékony rétegekben egy vagy több hengerpár között bocsátjuk keresztül, úgy hogy a keverékben lévő rostok nagy része a lemez síkjához csak párhuzamos irányba juthat, de erre merőleges irányba nem, mi által a lemeznek eddig el nem ért szilárdságot kölcsönzünk. miután a lemez széttörése csak akkor következhetik be, ha egyszersmind az illető helyen lévő rostok is széttépetnek. Lehet pl. a hígított hydraulikus kötőanyagoktól és finoman szétoszlott rostanyagokból a leírt módon előállított keveréket egy végnélküli ponyva vagy szalag segélyével egy dobra többszörösen föl is göngyölíteni mindaddig, a míg a lemez a kívánt vastagságú rétegeket el nem érte. A hydraulikus kötőanyagnak föntemlített késleltetett lekötése azt is lehetővé teszi, hogy a készítendő lemezek kivánt vastag-