20735. lajstromszámú szabadalom • Elektromos feszültségmérő

Megjelent l.í)01. évi márczius lió 16-án. KIR MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20735. szám. VII/f. OSZTÁLY. Elektromos feszültségmérő. DUNCAN TAMÁS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 13-ika. Jelen találmány tárgya úgynevezett voltméterekre vonatkozik, melyek úgy váltakozó, mint egyenáramoknál alkalmazhatók és a találmány egyik tárgyát oly kompenzált voltméter szerkesztése képezi, melynek segélyével az elektromos áram feszültsége a vezetéknek bármely előre meghatározott pontjánál megmérhető. Azonkívül a találmány czélját képezi egy oly készülék szerkesztése, melynek segélyével nemcsak az elektromos áram feszültsége határozható meg a vezetéknek valamely távol levő pontjánál, hanem ugyanezen készülék segélyével a generátorban fejlesztett áram feszültsége, valamint a feszültség esése, vagyis a feszültségnek (c r) képlettel kifejezett csökkenése vagy növekedése megmérhető. Ha az elektromos áram feszültsége a vezetéknek egy a generátortól távoleső pontjánál helyesen megliatároztatik, úgy ezen feszültség a kívánt fokon állandóan megtartatik az által, hogy az áramfejlesztést. illetve a vezetéknek elektromos árammal való táplálását megfelelően emeljük vagy csökkentjük, a hol természetesen az áram feszültségének esése is többé vagy kevésbé kiküszöbölhető, mivel ez egyenes arányban áll az áramnak a vezetékbe való bevezetéséhez. Azon czélból, hogy az áram feszültségét a generátortól távoleső pontoknál a vezetékben megmérhessék, eddigelé leginkább két módot követtek. A legszokásosabb mód abban állott, hogy az elágazási állomáson egy közönséges voltmétert állítottak föl, mely két sodrony révén összeköttetésben állt a vezetéknek egy távoli pontjával és pl. az áramfejlesztő teleppel a készülék a j generátorban fejlesztett áram feszültségének a vezeték egy távoli pontjánál lévő feszültséggel szemben való különbségét mutatta. Ha a távolság az áramfejlesztő központ és azon pont között, melynél az áram feszültsége megmérendő, igen nagy, úgy ezen sodronyok elhelyezése meglehetős nagy költséget okoz, különösen akkor, ha több áramfejlesztő gép alkalmaztatik. A föntebb ismertetett berendezésen kívül még az úgynevezett sorosan kompenzált voltmétert alkalmazták leggyakrabban, mely két csévével van fölszerelve, melyek közül az egyik kapcsolatban áll a generátorral, míg a másik fordított sorosan kapcsolt vagy mágnestelenítő cséve a fővezetéknek a voltméter soros tekercselésére göngyölt egy