20719. lajstromszámú szabadalom • Újítás marólugoknak és ammoniáknak közvetlenül elektrolyzis útján való előállítására szolgáló eljárásokon

- 5 elektrolyzáló tartányt, vagyis melyben az elektrolyzis folyama létesül, egy nagy, szájával lefelé fordított, feneketlen edény képezi, mely rövid, széles nyakkal bír. Az edény két részből áll. Az (a) alsó rész, mely a nyakat és az edénynek közvetlenül a nyakon záródó rövid hengeres részét körülveszi, közönséges kőedény; ez főleg az anóda fölvételére szolgai és épp ezért anódatérnek vagy tartánynak neveztetik. A (b) fölső rész az edényhenger főrészét foglalja magában és nem egyéb, mint egy vashenger; ezen (b) részt, mivel a katóda fölvételére szolgál, katódatérnek vagy tartánynak nevezzük és következőleg a marólúgok és az ammóniák kiválasztására szolgál. Az (a) részen szorosan az edény nyaka fölött, egy kerek nyílás van a fölfelé hajlított (c) könyökcső számára, mely cső fölül tölcséralakúan kiszélesedik; ezen cső ugyanazon anyagból van készítve, mint az (a) rész, melyben az előbbi (cl) kaucsukból való tömítőgyűrű segélyével szilárdan tömítve van; az itt és minden más helyen alkalmazott kaucsuk először vulkánizálva, azután kénezve és végre paraffinálva van. (c) csövön keresztül töltjük meg az elektrolyzáló tartányt az elektrolyt gyanánt szolgáló sóoldattal és ezen hatolnak keresztül a fémcsíkok, szalagok, sodronyok, rudak stb., melyek a pozitiv (-f) áramot az anódhoz vezetik. Az edény szájnyílásával alá van támasztva; (b) rész a kaucsukból való (d) tömítőgyűrű közvetítésével fekszik (a) részen, mely gyűrű a (b) rész alsó széle fölött kívülről szorosan körülfutó vasabronccsal együtt az (a) és (b) részek közti tömítés kiegészítésére szolgál. Az (a) és (b) részek közti tömítést a 2. ábra természetes nagyságban mutatja. Szorosan a (b) rész fölső széle alatt van egy anyacsavarmenettel ellátott kerek nyílás befúrva a mindkét végén csavarmenettel ellátott vasból való (e) magcső becsavarása czéljából, mely cső a marólúgok lefolyására szolgál; a lefolyás a vasból való (el) csap által szabályoztatik. Ott, a hol az edényhenger a nyakba kezd átmenni, a fából való háromélű, paraffinált (f) kereszt fekszik, mely a (g) anódot és ennek (h) áramvezetőszalagját tartja. Az anód az 1 :15 léptékben rajzolt 3., 4. és 5. ábrákra való utalással a következőképen van előállítva: A hengerelt ólomból való elegendő hosszú (gl) csík, melynek egyik végére a hengerelt ólomból való (hl) szalag van ráforrasztva, hengeralakú tekerccsé göngyölíttetik, mely tekercsnek falai között mindenütt egyenlő széles köz fut végig, míg a szalag könyökalakúan úgy van meghajlítva, hogy lehetőleg pontosan a (c) cső közepén keresztülvezethető ; (g2) és (h2) mutatják az anódot vezetőszalagjával fölülről. (g3) és (h3) pedig oldalról nézve, (g) anódnak magassága és átmérője megfelel a fémcsík szélességének és hosszának. Az (i) katód épp úgy van előállítva, mint a (g) anód és vas, illetve aczéldrótból való laza, gazenemű szövetből áll, a mint azt természetes nagyságban a 6. ábra fölülről, a 7. ábra pedig jobbról nézve mutatja; ezen fémgaze oly módon állíttatik elő, hogy a láncznak két-két szomszédos sodronyát váltakozva balról jobbra egymásra helyezzük és ezek a keresztezések közé húzott sodronyokat rögzítik, úgy hogy a keresztezett láncz és az áthúzott sodronyok között képződött négyszögletes nyílások pontosan egyenlők. Az ily módon előállított sodronyszövetből megfelelő hosszú csíkot laza érintkezésben hengeralakúan összegöngyölítünk és az ily módon előállított nagyon lyukacsos hengeralakú katódatestet, a mint azt a rajzban a kihúzott zeg zug vonalak mutatják, kívülről egy spirálalakúan körülfutó sodronnyal a szétesés ellen összetartjuk. A katód átmérője, tehát hosszúsága és szélessége megfelel a szövetcsík szélességének. Áttekinthetés czéljából a szövetcsík keresztmetszetét az l. ábrában csak részben mutatjuk be, azonban nagyobbítva és világos távolságban. A katód számára való (k) fölfüggesztő készülék gyanánt a két, úgynevezett latin-kereszt (-{-) módjára összekovácsolt, illetve összehegesztett vasszalagot használjuk, melyek a keresztezési ponttól