20718. lajstromszámú szabadalom • Duzzasztó mű folyóviznek üzemi csatornákba való terelésére

(4—4), (5—5) vonala szerint vett keresztmetszeteket mutatnak. A 6. ábra a 7. ábra (6—6) vonala szerint, a sülyesztett hengerekből épített duzzasztómű oromvonala mentén vett metszetet, a 7. ábra a duzzasztó művet alaprajzban, a 8. és 9. ábrák a 7. ábrán (8—8), (9—9) irányban vett metszeteket mutatnak. A duzzasztómű egy sarkantyúszerű (A) beépítményből áll s alaprajzának görbületeit az 1. és 7. ábra mutatja. Domború oldalával az áramlás iránya illetőleg a (B) csatorna bejárat szembenfekvő megerősített partja felé néz, melyhez a (C) üzemcsatorna csatlakozik. A csatorna bejárata és a duzzasztó mű alsó vége között a víznek a folyó ágyába való visszavezetésére (D) áteresz szolgál. A duzzasztó művek legmagasabb s a középes alacsony vízállás fölé csak kevéssel emelkedő pontja meglehetős közel esik annak alsó végéhez. Ezen ponttól kiindulva az oromvonal a duzzasztó mű fölső vége felé csekély lejtésű, alsó vége felé ellenben meredeken eső homorú görbe vonalban vonul a folyó ágyába. A duzzasztómű keresztmetszete a 8. és 9. ábra szerint a csúcsnál domború s két oldalt homorúan a folyó ágyába sülyedő görbét mutat. A duzzasztómű ott, hol a folyó feneke czölöpök beverésére nem alkalmas, vagy a hol az czélszerűbb, egészen kőből, vagy betonból készül. Máskülönben ajánlatos a duzzasztómű főrészét sülyesztett hengerekből 'előállítani, (6—9. ábrák), a midőn az áramlás iránya felé forduló (a) sülyesztett hengerek a duzzasztómű görbült tengelyével párhuzamosan feküsznek, míg a többi (f) hengerek egy szárny tollainak alakjában vannak elrendezve s ezen helyzetükben a bevett (b) czölöpök által rögzítve. A duzzasztómű alsó végénél a sülyesztett hengereken túlérnek s fölső végeik egy lassan emelkedő s azután szintén homorúan, meredeken eső görbét alkotnak. Ezen kiálló czölöpvégek (c) sövényzet által vannak összekapcsolva s az így keletkező váz (e) betonmassza megkötésére szolgál, mely végül (d) kőtömbökkel födetik be. Mint a 6., 8., ,és 9. ábrákból látható, ezen építési módnál is úgy járunk el, hogy a görbült hossztengely mentén haladó oromvonal a duzzasztó alsó végének közelében lévő legmagasabb pontjától a duzzasztó fölső vége felé laposan eső homorú görbében vonuljon, úgy hogy az áramló víz minden erősebb torlódás nélkül futhat föl a duzzasztóra. Mivel a duzzasztó keresztmetszete a csúcsánál domború s folyóágyába, illetőleg a csatornabejárat fenekébe mindkét oldalon homorú görbében megy át, ennek következtében a vízfonalak szelíden vezettetnek át a duzzasztó művön. Azon körülménynek, hogy a duzzasztó görbületének domború oldalát fordítja az áramlás felé, hatása abban nyilvánul, hogy még a legalacsonyabb vízállás mellett is szert tehetünk olyan mennyiségű vízre, melyet az egész telep tervezésénél, mint a csatornához szükséges legcsekélyebb vízmennyiséget vettünk számításba. A mellett a víz ezen eltérítése a folyó áramlását nem zavarja, mivel a duzzasztómű laposan haladó homorú oromvonala megfelel valamely folyóágynak, melyben a víz mozog s még a legalacsonyabb vízállás mellett is minden kényszer nélkül s említésre sem érdemes torlódással folyhat át a duzzasztómű egész mellső részén. Mivel az utóbbi alig emelkedik túl az alacsony vízállás magasságán, azért már középvízállás mellett sem gördít a lefolyás elé, zavaró akadályt. Magasabb vízállásnál fölfogott vízből, annak a csatornába szánt részét czélszerű egy (g) bebocsátó- és (h) leeresztő zsilip által szabályozni. Az előbbit czélszerű árvíz zsilip módjára is berendezni, mint az a 4. ábrából látható. SZABADALMI IGÉNY. Duzzasztómű folyóvíznek folyókból valamely üzemi czélra szolgáló csatornába való elvezetésére, jellemezve egy sarkantyúszerű, hossztengelyének irányában gör-