20708. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet járművek fékének és homokszórójának egy forgattyú segélyével való működtetésére

rendezett (c) kilincs kapcsolódik, mely a (d) forgattyú által közvetlenül forgatott (h) tengellyel van összekötve. A homokszóró szerkezet (i) orsója hasonló módon egy (K) fogaskereket hord, mellyel viszont az (e) kilincs kapcsolódik; ez utóbbi az(m) tengellyel van összekötve, mely az (n) fogaskerekek segélyével a (h) tengellyel ellentétes irányban forgattatik. A mozgást a fékorsóról a fékrudazatra az (o) láncz viszi át és a fék a fékorsó alsó részén elhelyezett (p) záró kerék segélyével a szokásos módon rögzíttetik, mihelyt a kocsivezető a (q) kilincset ismeretes módon lábával a (p) záró kerékhez nyomja. A mozgás az (i) homokszóró orsóról a homokszóróra az (s) kúpkerekek és a (t) tengely segélyével (2. ábra) vitetik át; a mozgás áttétele azonban bármily más módon is történhetik. A 3. és 4. ábrákban a kapcsoló szerkezetnek egy módosított foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a (C) homokszóró orsó az ürös (A) fékorsó belsejében van elrendezve. A két ellenkező irányban működő kapcsoló szerkezet kettős kapcsoló szerkezet gyanánt van kiképezve, a hol is a (B) kapcsoló kerék az (A) fékorsóval és a (D) kapcsoló kerék a (C) homokszóró orsóval van összekötve, míg az ismeretes módon rugalmasan elrendezett (E) és (F) menesztők (e) és (f) toldataikkal a (J) forgattyúhüvely megfelelő (g) kivágásaiba nyúlnak. A leírt szerkezetek működése a következő: Ha az elindításnál vagy menet közbén, mialatt a fék meg van lazítva, homokot akarunk szórni, akkor a forgattyút az óramutató mozgásával ellenkező irányban forgatjuk. Ekkor az (e) kilincs és a (K) fogaskerék (1. és 2. ábrák), illetve az (F) menesztő és a (D) kapcsoló kerék (3. és; 4. ábrák) csak az (i), illetve (C) homokszóró orsót forgatja, miközben a (c) kilincs, illetve az (E) menesztő a (b), illetve (B) kapcsoló kerék fogai fölött tovacsúszik. A fékezés, mint szokásos, a forgattyúnak az óramutató járásával megegyező irányban való forgatása által történik, a mikor is a (c) kilincs a (b) kapcsoló kereket (1. és 2. ábra), illetve az (E) menesztő a (B) kapcsoló kereket (3. és 4. ábra) magával meneszti, miáltal az (a), illetve (A) fékorsó forgásba jön és a féket egy láncz segélyével ismert módon meghúzza. Ezen idő alatt az (e) kilincs illetve a (D) menesztő a hozzátartozó (K) illetve (F) kapcsoló kerék fogai fölött tovacsúszik és a homokszórók nyugalmi állásukban maradnak. A kocsivezető a fék meghúzása után a (q) kilincset a (p) záró kerékhez nyomja és ekként a féket ismeretes módon rögzíti. A fékező hatás fokozása czéljából, a mennyiben kívánatos, ekkor ismét homokot szórhatunk a már leírt módon, j A leírt elrendezést természetesen rög' zítő szerkezet nélküli fékeknél is alkalmazhatjuk. A leírt szerkezetek alapját képező találmányi gondolat természetesen még más módon is megvalósítható, nevezetesen a kapcsoló szerkezet és annak elrendezési módja tekintetében; a fék- és homokszóró szerkezetek természetesen tetszőleges berendezésűek lehetnek. SZABADALMI IGÉNY. Szerkezet járművek fékének és homokszórójának egy forgattyú segélyével való működtetésére, jellemezve az által, hogy egyrészt a kézi forgattyú és a fék között, másrészt a kézi forgattyú és a homokszóró között egy-egy csak az egyik irányban akként működő kapcsoló szerkezet van elrendezve, hogy az egyik (B E) illetve (b c) kapcsoló szerkezet a (J) illetve (d) kézi forgattyú jobbra forgatásánál a fék meghúzása és a másik (D F), illetve (e K) kapcsoló szerkezet a kézi forgattyú balra forgatásánál a homokszóró nyitása czéljából jön működésbe. PAILAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPfcSTÉN. (2 rajzlap melléklettel.)