20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

mindenesetre szükséges, hogy a higanygőzök a lámpából el ne távozhassanak. Ezen czélból a 6. ábrán bemutatott lámpát (T) csővel szereljük föl, mely az alsó (N8) lapnak megfelelő nyílásán vezettetik át és (P3) alátéti tárcsának, valamint (P2) kondenzáló kamra fölső lapjának megfelelő furatán át közlekedésben áll a kondenzáló-kamrával. Ezen csövön keresztül (P2) kamrába levegő juthat, vagy pedig belőle a levegő eltávozhatik, azonban a higany-gőzök, melyek a levegőnél jóval súlyosabbak, nem juthatnak el ezen cső fölső nyílásáig, hanem a cső oldalfaránál kondenzáltainak és ezen állapotban lecsöpögnek a kondenzáló kamrába, honnan (P7) csövön keresztül a kondenzált higany-gőzök (D2) elektródához vezettetnek. A 9. és 10. ábrán a föntebbi lámpa-szerkezetnek oly módosítása szemlélhető, melynek segélyével a találmánybeli eljárás szintén czélszerúen foganatosítható. Ezen lámpa az alsó (N8) lap alatt lévő részeit tekintve, teljesen azonos a 6. ábrán bemutatott lámpával, úgy hogy ezen részeknek újból való ismertetése fölösleges volna. A 10. ábrán az áramnak a lámpához való vezetése van föltüntetve, hol az áram pl. (E2) sarkszorítónál lép be és (L) önindukczió-tekercsen s innen az alsó (D2) elektródán áthatolva, a fölső (D3) elektródához jut és innen (Nll N12) soros tekercseléseken és (V) kapcsolón át (E3) sarkszorítóhoz vezettetik. Mint a 9. ábrán látható, ezen lámpa-szerkezetnél a fölső elektróda elinozgatására szolgáló (0) fegyverzetet egy (U) alakra meggörbített (06) vasmag helyettesíti, melynek eltolása (Nll NI2) solenoid-tekercsek által eszközöltetik. Azonkívül ezen lámpaszerkezetnél (N13 N14) mellék-solenoid-tekercsek vannak alkalmazva, melyek egymással shunt-kapcsolásban állanak. Ezen shunt-solenoidok jelenléte folytán a soros tekercselések száma tetemesen csökkenthető, ámbár az elektródáknak egymástól való elkülönítése itt is megtörténik, azonban a shunt-tekercselések nem fejtik ki működésüket teljesen mindaddig, míg csak az ív tetemes hosszaságot nem nyer s ezért az elektródáknak első elkülönítése jóval lassabban történik, úgy hogy a higanyelektróda, az áram bekapcsolása alkalmával, vagyis a lámpa üzembe helyezésénél, sokkal hosszabb ideig melegíttetik elő, mint a 6. ábrával kapcsolatosan ismertetett lámpaszerkezetnél. Ez által természetesen a lámpának kezdetben való lobogása is tetemesen csökkentetik. A lámpának egyes részei nagyobb lépték szerint rajzolva, a 9. ábrán láthatók. Amint látható, (L) önindukczió-tekercs, (N6) süveg, (N7) oldalsó rudak és az alsó (N8) lemez lényegükben véve azonosak a 6. ábrán bemutatott lámpa-szerkezetnek megfelelő részeivel, míg az (N8) alsó lap alatt lévő szerkezeti részek szintén azonosak a 6. ábrának megfelelő részeivel. (Nll és N12) solenoid-tekercsek, valamint (NI3) és (NI4) shunt-solenoidok oly módon vannak egymással összekapcsolva, amint ez a 10. ábrán látható és a fölső (D3) elektróda merev kapcsolatban áll az (U) alakú (06) fegyverzettel, mely utóbbi előnyösen egymáshoz foglalt és meghajlított vassodronyokból van előállítva. Az (U) alakú (06) fegyverzet (07) tekercsrúgóra van függesztve, míg az utóbbi a lámpának (N6) süvegéhez van kapcsolva, hol az említett tekercsrúgó a kivánt hosszaságú ív-fény előállítását közvetíti. Föntebb említettük, hogy a shunt-szolenoidok alkalmazásának czélja az, hogy azon gyorsaság, mellyel az elektródák egymástól elkiilöníttetnek, csökkentessék. Ezen gyorsaság csökkentésére azonkívül még czélszerű egy (W) csövet elrendezni, melyben a fölső (D3) elektródához erősített (Wl) dugattyú mozog, hol az említett csőnek fölső szakasza (W2)-nél tölcsérszerűen ki van szélesítve, azon czélból, hogy a dugattyúnak a (W) csőbe való behatolása megkönnyítessék akkor, mikor a fölső elektróda lefelé mozog. A dugattyú oldalfölűlete (W3) hornyokkal van ellátva s azonkívül a dugattyútesten egy vagy több (W4) nyílás hatol keresztül, mely nyílásokat (W5) szelepek zárnak el. Ezen szelepek egyszerű