20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

10. ábra az áram vezetésének diagrammja a 9. ábrán bemutatott lámpánál; a 11. ábra egy egyszerű módosítási alaknak oldalnézete ; a 12. ábrán egy további módosítás látható; a 13. ábra a fényív megindítására szolgáló szerkezet, egy lámpával kapcsolatban ; a 14. és 15. ábrák szintén a föntebbi megindító szerkezettel fölszerelt lámpáknak oldalnézetei, illetve hosszmetszetei; végül a 16. ábra egy, a különböző feszültségeket szemléltető diagramm. Az 1. ábrán (A) a generátor, mely akár váltakozó, akár egyenáram forrása lehet és (B B1

stb.) az áramkörbe sorban bekapcsolt lámpák. (C) a (B) lámpának átkapcsolója és ily kapcsoló a rendszer valamennyi lámpájánál alkalmaztatik. Maga (B) lámpa, mint ez az ábrán is látható, egy fordított (U) alakú üvegcső, (D, D) higany-elektrodákkal és (E, E) platina-sarkakkal. A higany fölülete egy vékony (F) réteggel van befödve, mely jódnak oly anyaggal vagy anyagokkal való keverékéből áll, melyek az elektromosságot vezető gőzöket szolgáltatnak, inegfelelőleg a föntebb előadottaknak. Ezen lámpánál példa gyanánt azt tételezzük föl, hogy ezen réteg lithium-jódidnak és nátriumnak keverékéből áll, fluor-kalciumból álló közömbös anyagnak hozzáadagolásával vagy anélkül. A jodidok a csőben helyeztetnek el és gond fordítandó arra, hogy azok teljesen vízmentesek legyenek, mivel nedvesség jelenléte rendkívül ártalmas. Ezután a csőből a levegőt kiszivattyúzzuk és ritkított hydrogénatmoszférával helyettesítjük, mivel ennek alkalmazása mellett a fényív megindításához tetemesen kisebb feszültséggel bíró elektromos áram elegendő, mintha az üvegcső belseje ritkított levegővel volna megtöltve. Miután a hydrogén bevezetése megtörtént, az üvegcsövet légmentesen elzárjuk és alkalmazásánál (C) kapcsolót az ábrán látható állásba hozzuk és különösen ha (D, D) higany-elektródákat előzőleg mesterségesen előmelegítjük, csakhamar világító fény-ív fog az egyik elektródától a másikhoz húzódni, úgy, hogy az egész cső tetemes intenzitású fehér fénnyel telik meg. Midőn a fény-ív a kellő világító hatást elérte, a lámpa volt-fogyasztása tetemesen csökken. A lámpa üzeme alkalmával higany-fényív keletkezik (D, D) elektródák között, vagyis az áram az egyik elektródától a másikhoz higany-gőzökön vezettetik és ezen higanygőz, az elektromos áram hatása alatt élénk fényt ad, mely fény ibolyaszín, kék és zöld fénysugarakat tartalmaz, hol a fény-ív sokkal alacsonyabb hőmérséknél jön létre, mint a fehér-izzás hőmérséklete és haszonhatása sokkal nagyobb, mint bármily eddig ismert fehér-izzó fényé. A higany folytonosan párolog és a lámpa üzeme alatt (G) kamrában kondenzálódik és innen ismét lecsöpög az elektródákhoz. Ezen ív-fény tehát tulajdonképen folytonos, 111. állandó higanypárák által tartatik fönn. A fény-ív, mely végeinél sokkal határozottabb, mint bármely más pontjánál, a higany-elektródák fölszínénél folytonosan elpárologtatja az alkáli-fémek halogen-sóit csekély mennyiségben. A jelen esetben föltételezzük, hogy ezen sók lithium-jódidból és nátrium-jódidból állanak. Ezen sók, mint fönnebb említettük, elpárologtatnak és páráik belevitetnek a fény-ív sugarába. A fény-ív hőmérsékleténél azonban a sók gőzei részlegesen disszocziálnak s ennek következtében szabad lithium és nátrium-atomok jutnak a fény-ívbe, úgy hogy az utóbbinak spektrál-analizisénél a litliiumnak és nátriumnak jellemző fény-vonalai azonnal fölismerhetők. A föntebbiek szerint tehát képesek vagyunk igen csekély költség mellett nagy haszonhajtású oly elektromos ív-fényt előállítani higany-elektródák segélyével, mely élénk fehér színnel bír, vagy pedig szintén a föntebb előadott módon oly fény-ívet is előállíthatunk, mely más, tetszőleges színárnyalattal bír. Az 1. ábrán bemutatott lámpa csakis azon hátránnyal bír, hogy sorosan kell kapcsolni és azonkívül a fény-ív megindítása előtt a higany-elektródákat mes-