20689. lajstromszámú szabadalom • Villámhárító

Megjelent 1901. évi inárczins lió 15-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20689. szara. Vll/j. OSZTÁLY. Villámhárító. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 13-ika. Eddig különösen azon villámhárítók váltak be, melyeknél az egymással szemben álló elektródák valamely üvegtokban, poi; és nedvesség ellenében tömítően vannak elzárva. Ily villámhárítóknál az elektródák nemcsak érintés és helyzetük megváltoztatása ellenében vannak biztosítva, hanem azoknak nedvesség, por stb. útján történő áramvezető áthidalása is ki van zárva. Ezen zárt villámhárítók, elismert előnyeik daczára, nem alkalmaztattak eddig távbeszélő központokban; és pedig kizárólag nagyobb méreteik miatt nem, melyeket a szeneknek egymással, valamint a tápvezetékkel való összeköttetési módja, főleg azonban az elzárt üvegtok tételez föl, melynek belső részeit a beforrasztásához szükséges erős fölhevítésnek hatása ellen a tok megfelelően nagy méretezése által védjük meg. E szerint a föladat, mely a jelen találmány alapját képezi, abban áll, hogy egy biztosan működő és por ellenében tömítően elzárt oly nagy villámhárítót állíthassunk elő, hogy az távbeszélő-közvetítő hivatalokban is legyen alkalmazható. Ezt a jelen találmány szerint a hatásos alkatrészek cly választása, kiképezése és kapcsolása által érjük el, hogy ezek egyrészt kis teret foglaljanak el, másrészt pedig, hogy erős fölhevítésük, mely a szorosan hozzásimuló üvegtok beforrasztásánál idéztetik elő, a részek megerősítésére és helyzetére hátrányos hatással ne legyen. A jelen találmány tárgyát képező villámhárító a mellékelt rajzon egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az (a) szénelektródák félköralakú harántmetszettel bírnak, úgy hogy az átlyukasztott (b) csillámlemez közbeigtatása után való egyesítésüknél hengeralakot adnak. A (c) rézvezetékek alsó részükön laposak és az elektródák fölületéhez simulnak, úgy hogy azok az egésznek átmérőjét csak kevéssel növelik. Az összes részek egyesítése az (f) azbesztréteg fölé fektetett (d) fémszalag segélyével történik. Azbeszt helyett valamely más alkalmas, tűzálló, szigetelő anyagot is lehetne alkalmazni. Ily módon az összes részek igen kis tér igénybe vétele mellett tömör egésszé vannak egyesítve. Az egészet szorosan a (g) üvegtok (1. ábra) veszi körül, melyen át a (c) vezetékek elvezettetnek. Az üvegtok beforrasztásánál előidézett nagy hőmérséklet, melynek a belső részek a szűk, kis cső következtében