20680. lajstromszámú szabadalom • Kamararendszer kénsavgyártáshoz
Megjelent ÍOOI. évi márczius hó 12-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20680. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Kamrarendszer kénsavgyártáshoz. DH MEYEB THE0D0B VEGYÉSZ E/M HABBIJBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 18-ika. A kénsavgyártásnál eddigelé használt ólomkamrarendszer azon hátránnyal bír, hogy a bennük végbemenendő vegyfolyamat ezéljára beléjük vezetett gázok nagyjában a legrövidebb úton áramolnak rajtuk keresztül és pedig a keresztmetszettel arányban álló sebességgel; a kamra bejárástól a kilépésig vezető egyenes mozgás irány csak igen csekély mérvben változik meg a falak léhűtő hatása által, úgy hogy a gázok élénkebb keveredése és az azzal járó savképződés csak az egyik kamrából a másikba való átmenet alkalmával, illetőleg az utóbbi kamra legelején lép föl. Ezen hiánynak az a következménye, hogy a kénsavképző folyamathoz szükséges kamratérfogat rendkívül nagy. Ismételten megkísérelték a gázokat hoszszabb utak befutására kényszeríteni és pedig beépített közfalak, tornyok, gőzsugárinjektorok által, a kamráknak sok apróbb kamrára való osztása által, hosszú csatornákkal stb., ily módon a gázok keveredését és a reakczió gyorsítását igyekezvén elérni, ezen berendezések azonban részben nem váltak be, részben túlságosan drágák, miért is a 2—4 darab hosszú négyszögletes kamrából álló berendezést még általánosan használják a kénsavgyártás czéljaira. A jelen találmány értelmében minden bonj'olódott berendezés nélkül rendkívül előnyös gázvezetést nyerünk igen egyszerű módon a kamrákon levő gázbeömlesztő- és kiömlesztő csöveknek sajátos elrendezése által, mely kamrák legczélszerűbben kerek vagy sokszögű keresztmetszettel bírnak. A berendezés abban áll, hogy a beömlesztőcsövet a kamra érintőjének irányában, a kiömlesztőcsövet pedig tetejének közepén rendezzük el. Természetesen a gázok beömlése egymással fölcserélhető. Csak az szükséges, hogy a gázok áramlási viszonyai az említett módou legyenek jelen, úgy hogy a gáz vagy a kamrának szélétől a közepe felé, vagy fordítva vezettessék. Az említett elrendezéssel ugyanis azt érjük el, hogy a gázok élénk örvénylésbe kerülnek, mely mozgás érintőleges beömlés esetén a középpont felé fokozatosan lassúdik és végül függélyesen fölfelé irányuló mozgásba megy át, mire a következő kamrába való belépésnél ezen folyamat újből kezdődik. Ezen módon azt érjük el, hogy egy bizonyos kamratérfogat mellett a gázok által leírandó út aránytalanúl hosszabb, mint az eddig szokásos gáz átvezetési módnál. Ennélfogva a gázrészecskéknek sokkal élén-
