20670. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa

Meg-jelent 1901. évi márczius lió 12-én. JMAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20670. szám. VII/h. OSZTÁLY. Villamos izzó lámpa. SINDING-LARSEN ALF ELEKTROTECHNIKUS FREDRIKSVAERNBEN. Pótszabadalom a 18768. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 október hó 10-ike. A törzsszabadalom szerint a villamos izzó lámpáknak üvegtartályát nagy nyomás alatt lévő gázokkal vagy gőzökkel töltjük meg. Ezen gázoknak vagy gőzöknek a találmány czélj ínak elérésére úgy chemiai mint fizikai tekintetben indifferenseknek kell lenniök; vagy s azoknak nem szabad az izzófonalra ve ^yi behatást gyakorolniok és az izzó fonalr ik nem szabad a gázokat vagy gőzöket michanicze abszorbeálnia; a gázok nyomásán a t csak az izzó fonal külső fölületén szabad hatnia, mert mihelyt a gázok a fonal belsejébe nyomulnak, a kívánt hatást már nem érjük el; ezen hatás ugyanis a fonal molekuláinak kívülről való összenyomatásában áll, úgy hogy azoknak szétválása lehetetlenné tétetik. Ezen hatásról könnyen meggyőződhetünk, ha a közönséges izzó lámpákat tetemesen erősebb árammal tápláljuk, mint a milyenre az szerkesztve van. Ekkor ugyan nagyobb fénykisugárzást érünk el, de a fonal elgőzölögtetés Következtében elpusztul; ha azonban az áram erősbítésével egyidejűleg a nyomást < növeljük az üvegkörtében, akkor az említett elgőzölögtetés nem következhetik be. A jele i találmány tárgyát képező izzó lámpánál indifferens közeg gyanánt higanygőzöket alkalmazunk. Ezen lámpát a szokásos üvegkörte helyett czélszerűen V-alakúan meghajlított üvegcsővel látjuk el, mezben a szénből vagy más anyagokból vagy anyagok keverékéből álló fonal van bezárva akként, hogy a sarksodronyok a cső végein legyenek. A kiszivattyúzott cső belsejébe egy kis higanycsöppet^ helyezünk, mely mihelyt az áram izzásba hozza a fonalat, gőzzé változik át és ekként a kívánt nagynyomású atmoszférát létesíti. Minthogy az izzás kezdetén még nem uralkodik nagyobb gáznyomás és ennek következtében a fonal az erős izzás közben könnyen megsérülhetne, a lámpát valamely ellentállást létesítő szerkezettel akként köthetjük össze, hogy kezdetben ellenállás legyen bekapcsolva és a fonal ennek következtében eleinte csak gyönge izzásban tartassák mindaddig, míg a higany el nem gőzösíttetií, mire aztán a teljes áram jut érvényre. Ugyanezen eredményt még egyszerűbb módon azáltal érhetjük el, hogy két lámpát vagy két lámpasort kétféle kapcsolásba hozunk egymással, még pedig akként, hogy eleinte a két lámpa vagy lámpasort kapcsoljuk egymással sorosan, miáltal csak gyönge izzás következik be és későbben a lámpákat párhuzamosan kap-