20658. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kefedeszka mozgató berendezés sörteköteg lyukakat fúró és kefesörtéket behúzó gépekhez

_ 4 -helyzetben fog lenni és a görgő mindig az exczenterre fog feküdni. A (44) görgőre ható exczenterfölület fölváltva kívül és belül kiugrásokkal van 1 ellátva, hogy a lemezt fölváltva jobbra vagy balra tolja el ós mindegyik ki- vagy 1 befelé irányult görbe fölület egy sor gör­bén vonalozott (55) mélyedésből áll, me­lyekben a görgő az alatt, míg az exczen­ter nyugalomban van, belefekszik, hogy a fúró- és behúzó szerszám működhessék. Ezek a mélyedések tényleg a görgő tá­masztó vagy ágyalási fölületeit képezik és j arra törekszenek, hogy az egyes részeket, mikor a görgő az egyikükben vagy mási­kukban fekszik és a szerszámok működnek, i egymásra viszonyítva a kellő helyzetben rögzítsék. Az exczenter kifelé kiugró fölületei a lemezeket jobbfelé mozgatják és ha a be­felé kiugró fölületek kerülnek a görgő elé, a lemez az ellenkező irányban fog mozogni és a görgő az exczenterekkel kontaktus­ban fog maradni, erre a czélra egy (56) súly szolgál, mely (57)-nél (4. ábra) az (58) láncz vagy kötél segélyével van a lemez egyik oldalával összekötve. A láncz vagy kötél vezetésére a (60) karba ágyazott (59) görgő szolgál. Ez a súly az asztalt az ellenkező irány­ban húzza, mint a melyben a (29) korong kiugró fölülete mozgatja, a csapok körül forgatható lemez pedig a görgőt az ex­czenterfölületre szorítja. A lemeznek az exczenter és a súly által előidézett mozgása a furatoknak haránt­irányban való távolságát határozza meg, míg a (31) exczenterkorong és az ez által működtetett részek eme furatoknak hosz­szanti irányban mért távolságát szabja meg; eme mechanizmusok együttműködése és az exczenterek megfelelő alakja következté­ben a furatok szabályos, párhuzamos sorok­ban vagy teljesen szabálytalanul elhelyezve fúrhatok és az így fúrt lyukakba a sörte­kötegek bevezethetők. A hosszanti irányú elmozdulás szabályo­zására szolgáló és a (31) exczenterkoron­gon alkalmazott exczenterfölületek a (61) görgőre hatnak (1. ábra), mely a főáll­ványban alsó végével (63)-nál forgathatóan ágyazott, fölső végén pedig a (64) rúd hátsó végével összekötött (62) emelőre van elhelyezve. A rúd szembenfekvő vége a (65) kar fölső végéhez csuklósan csatlako­zik, mely kar a (16) keret végétől nyú­lik fölfelé. Eme berendezés következtében a (16) keret előre mozog, ha az exczen­terkorong oly módon forog, hogy exczen­terfölülete a görgő mögött fekszik. Ekkor a lemezeket előre tolja, hogy a lyukak között hosszanti irányban a kellő távolsá­got létesítse. Hogy ez a mozgás létesíthető legyen, az exczenterkorongon megerősített exczenter fölülete az exczenterkorong középpontjától kissé előre ugrik és egy sor szabálytalan ki­ugrással és mélyedéssel van ellátva, hogy a tartólemezek oly helyzetet foglaljanak el, melyek szükségesek ahhoz, hogy a szer­számok egy bizonyos előre meghatározott helyzetben működjenek. A lemezeknek hátrafelé való mozgása, tehát annak a most leírttal ellenkező moz­gása létesítésére egy (66) súly szolgál, mely a (62) emelő fölső végével (67) láncz segélyével van összekötve. Ez a láncz a (69) görgő fölött fut, mely az állvány hátsó oldalán fölfelé nyúló (70) karba van ágyazva. A lemezek haránt- és hosszirányú mozgá­sánál a lemezek a deszkákat görbe pályán vezetik a fúró és behúzószerszámok alatt, mint az az 5. és 6. ábrán látható. Ez oly módon megy végbe, hogy ha ezek a lemezek az 1. ábrán látható helyzetük­ből (a kezdeti állásból) előre mozognak, egy középállásba jutnak (6. ábra), mikor a deszka középpontja a szerszámtól na­gyobb távolságban van, úgy hogy ha azt külön berendezések alkalmazásával meg nem gátoljuk, a furatok nem fognak egyenlő mélyek lenni, és a szerszámok nem fog­nak a kellő módon dolgozhatni. Ezt a hátrányt a lemezeknek függélyes irányú mozgása következtében kerülhetjük el, melynek következtében a szerszám és a deszka ama pontja között, mely függé­lyes irányban a szerszám alatt foglal he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom