20653. lajstromszámú szabadalom • Gázgyújtó elektromos melléklánggyújtással

részre, két (n3) szélső és egy (n4) középső részre bontassák szét. Az (n4) középrész a két (n3) szélső részre viszonyítva oldalt kissé föl van hajlítva, úgy hogy ha a gyujtótest el van helyezve (az oldalirányban való kihajlás következ­tében föllépő rugalmasság által) a tartót a 8. ábrán látható módon rugalmasan be­csipteti. Az összeállításnál legczélszerűbben oly módon járunk el, hogy ha az (n2) bevágások (pl. fűrészelés által) előállíttattak, az(n4) hüvelyrészt alkalmas fogó segélyével ol­dalt a középvonalból kissé kihajlítjuk. Ek­kor a gyujtótest tartóját a hüvely fura­tába bevezetjük, miközben, hogy a beve­zetés lehetségessé váljék, a hüvelynek ru­galmasan kifelé hajló részét fogó segé­lyével annyira visszafelé hajlítjuk, hogy a tartót a hüvelybe be lehessen húzni. Ha 1 már most az (n4) részt eleresztjük, az ru­galmassága következtében kifelé mozog és — mint azt leírtuk — a tartót a hüvely furatába becsipteti. A tartó kiváltásánál a középrészt a fogó segélyével egyszerűen kissé befelé nyomjuk, minek megtörténte után a tartót a hüvelyből könnyen ki le­het húzni. A melléklánggyujtó megrajzolt kiviteli módozatánál a vezetőt képező (t) rudat, melynek fölső meghajlított (tl) végéhez a gyujtótest gyanánt szereplő (i) platinadrót van kapcsolva, a fölső végén egy porczel­lánból készült (u) szigetelő csővel van kö­rülvéve, a cső és a rúd boraxkiöntés ál­tál van egymással összekötve és a cső és rúd együtt képezi az .előbb «gyujtótest»­nek nevezett részt. Az (i) gyujtódrót alsó végén az (n) lángzótesthez, illetőleg az (n3) hüvelyhez egy kis (v) ólompecsét se­gélyével van kapcsolva. Végül megemlít­jük még, hogy a lángzó az (m) hüvelyre van fölhúzva, melyet az (x v) szigetelő karmantyúk szigetelnek az (e) kontaktus­rúdon eltolható (el) hüvelytől. Az eleklromos előmelegítéshez szolgáló áramot fejlesztőtelep, mint az az 1. áb­rán bemutatott általános elrendezési rajz­ból kitűnik, legczélszerűbben a lámpa alsó részében és pedig kiválthatóan van elhe­lyezve. A (g) elem hengeralakban van ki­képezve és egy megfelelően alakított (p) burkolatban foglal helyet, mely a talap­zat fölött és a gázvezeték csatlakozó cső­csonkja alatt foglal helyet, úgy hogy bi­zonyos tekintetben a lámpa állványát vagy fogantyúját képezze. Eme tok (pl) föde­lén, mely valamely módon (pl. a rajz sze­rint becsavarás által) oldhatóan van a tok palástjában megerősítve, egy befelé ru­galmasan beugró (p2) nyelv van alkal­mazva, mely az (1) vezetékhez csatlakozik és mely a maga részéről annak következté­ben, hogy a (g) elem (g2) kontaktuscsú­csára fekszik, evvel vezetőkapcsolatot lé­tesít, miközben a nyelv maga a tok föde­létől, illetőleg a toktól természetesen szi­getelve van. Az elem másik sarka a lámpa­testtel (és ennek közvetítésével az (e) kon­taktusrúddal) van vezető kapcsolatban, minthogy fenekével a (gl) kontaktus­csúcsra fekszik. Ebből következik, hogy az elemet esetleges kimerülésénél, mitől a csekély áramfogyasztás következtében alig kell tartani, könnyen ki lehet váltani. Az összes föntebb leírt berendezések az elektromos melléklánggyujtás pontos mű­ködését biztosítja, tehát oly gyújtószerkesz­tését teszik lehetővé, mely pontos hatása, könnyű kezelhetősége és egyszerűsége kö­vetkeztében minden követelményeknek meg­felel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázgyujtó elektromos melléklánggyuj­tással, melynél az elektromos kontak­tust létesítő tagok működtetése követ­keztében (az áramkör záródása előtt) a főláng vezetékét zárjuk el és csak az­után záródik, a gyujtódrótot előmele­gítő áramkör, míg a főláng vezetéke a kontaktus eleresztése következtében ak­kor nyílik ismét ki, mikor a kontaktus létesült, illetőleg a mellékláng meg­gyújtatott. 2. Az 1. alatt védett elektromos mellékláng gyújtással bíró gázgyujtónál ama be­rendezés, hogy a főláng vezetékét el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom