20648. lajstromszámú szabadalom • Téglasajtó

Megjelent 1901. évi inárczius hó 8-án. MAGY. gg| KIR SZABADALMI jgjfis HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 2064B. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Téglasajtó. SCHLICKEYSEN KÁROLY GÉPGYÁROS RIXDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 21-ike. A jelenleg használatos agyagrúdformáb | az agyag beömlési nyílásától a rúdnak alakját meghatározó külső kiömlési nyílásig hosszúkás keresztmetszetű, összefüggő egészet képező, többé vagy kevésbé hosszú kúpalakú csövet képeznek, mely bizonyos agyagból sokszor nem ad jó, sima rúdat, mely esetben az agyagrúdforma csak nagy nehézséggel alakítható át, úgy, hogy jól működjék. Az eddigi forma azonban alapjában véve két, ezéljuk tekintetében különböző részből áll, t. i. : 1. a gép falánál kezdődő hozzávezető csőből, melybe az agyag a gép falán át ömlik be és mely a csőben képződött illetőleg a be\ezető csövek hossza és kúpos alakja által abban előkészített agyagrúdnak csaknem kiömléséig terjed; 2. a kiömlési nyílásból, mely az ekként képződött rúdnak a harántmetszet minden megváltoztatása nélkül csak sima fölületeket és éles éleket kölcsönöz. E két rész összetartozása és szétválaszthatatlansága miatt ezek egyikét sem változtathattuk meg oly czélból, hogy azokat a földolgozandó agyagnak megfelelően beigazíthassuk, mert ily esetben a másik rész is változást szenvedne, sőt esetleg még rosszabb hatásúvá válnék. Hasonlóképen meg vágjunk akadályozva abban, hogy egy és ugyanazon téglasajtóformából különböző nagyságú téglákat sajtoljunk, továbbá, hogy egy tetszőleges forma sajtócsövét egy másik formakeretével együtt alkalmazzuk; azonkívül a gép működése közben a csőben levő agyagnak mozgásirányát kívülről nem szabályozhatjuk a szükséghez képest, a mi pedig belsőleg jobb és külsőleg tisztább agyagrúd előállítását teszi lehetővé. Ezen hátrányok a jelen találmány tárgyát képező és a mellékelt rajzban néhány foganatosítási alakban föltüntetett agyagsajtóforma által mindkét tekintetben meg vannak szüntetve. Az 1—3. ábrákban (a, b, c, d) egy téglafonnának talplemeze, melynek közönséges téglának megfelelő alakkal bíró szabad nyílása ván. A nyílást határoló falak az (a, b, c, d) lemezre merőlegesek és simára vannak gyalulva. A mint látható, a kiömlési nyílás folytatásaként az (a, b, c, d) formalemezre kívülről csavarok segélyével a (g, g', h, h') pofák vannak erősítve, melyek a formalemezre merőlegesen állnak és belül a téglanyílással közösen sajtóformát képeznek. Az ekként elhelyezett négy (g, g'. h, h') pofa az