20623. lajstromszámú szabadalom • Mágneses szétválasztásra szolgáló eljárás és berendezés

_ 7 -midőn az a nyíl irányában forog (7. ábra), a nemmágneses anyag a dob szemközti végén, a nem vezető anyagból pl. czinkbádogból készült (3) tölcséren keresztül az alátolt (4) edénybe mindjárt lehull. A mágneses anyagot ellenben az elektromágnes saruk magukhoz vonzzák s fölszállítják a dob legmagasabb helyéig, hol az áram megszakad s ennek következtében ezen anyag lehull egy a dobban hosszirányban fekvő, egyik végével abból kiálló s kissé lejtős (5) vályúba, melynek alsó végén aztán össze lehet gyűjteni s kellően fölhasználni A 10. és 11. ábrán látható foganatosítási alakoknál az (1) tölcséren föltöltött anyag először is (6) szállító-szalagra jut, mely a dobon hosszában végighalad s a föltöltött anyagot annak egyik végétől a másikig lassan átvezeti. Ennek következtében az anyagnak a mágnes által befolyásol nató, szabad részét a szalag fölött tovahaladó mágnesek azonnal megragadják és magukkal viszik, úgy hogy ez a rész a többi nem-, vagy kevéssé mágneses anyagtól elválik. Ezen első ízben elválasztott, erősen mágneses anyag aztán egy kellő görbültségü leseprővagy gyengítő (7) készülék segélyével, mely megfelelő anyagból készült s az áram hatását az elválasztott anyagra csökkenti vagy meg is szünteti, a vályúalakú, lejtős (8) edénybe kerül, innen pedig (9) gyűjtőedénybe hull (11. ábra). A (6) szállító szalagról a mágnesek által fönn el nem vonzott anyag annak kiilső végéről a (10) tölcsérbe esik, melyből egy másik, a dobon ellenkező irányban végighaladó (11) szállító szalagra érkezik. Ezen szalagról, ha a dob a nyíl irányában forog (10. ábra), a mágnesek ismét magukhoz vonzzák a mágneses hatásnak még mindig, ha már kevésbbé is, engedő anyagrészeket, melyek a dob mágneseivel az (M3) mágnes magasságáig (10. ábra) fölfelé haladnak, hol az áram meg van szakítva s ennélfogva az anyag ismét lehull a lejtős (12) vályúba, végül a (13) gyűjtő edénybe. A (11) szalagon tovább szállított s a mágnesek által nem befolyásolható anyag a szállító szalag végénél elhelyezett (14) gyűjtőedénybe hull, mely tehát az igen kevéssé, vagy egyáltalán nem mágneses anyagot fogja összegyűjteni. Ezen berendezés által tehát ugyanazon nyers anyagot, aszerint, amint annak egyes alkatrészei többé vagy kevésbé mágneses tulajdonságúak, három vagy több különböző minőségű anyagra lehet szétválasztani, melyek közül a legelőször kiválasztott a legerősebben mágneses, a második a már kevésbé s az utolsó a legkevésbé, vagy éppen nem mágneses anyagból áll. Ennélfogva j lehetséges különböző egymással elegyedett anyagokat, pl. vasat, czinket. rezet stb. egy-i mástól szétválasztani. Természetes, hogy ezen utóbbi kiviteli alakokkal csakis finomra tört. vagy legalább is apró szemű anyag szétválasztása eszközölhető, mig az előbb ismereteit berendezéseknél, hol az egész szabad külső tér rendelkezésre áll, durva és nagyobb darabokat tartalmazó anyagot is kezelés alá lehet venni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mágneses szétválasztásra szolgáló eljárás, hol egy vándorló mágneses mezőt alkalmazunk. jellemezve azáltal, hogy a nem mágneses részek fő tömegének eltávozása után a mágnes-rendszer mezője mentén, evvel együtt előre mozgó mágneses anyagról a szilárdan rátapadó tisztátalanságok is eltávolíttatnak, amennyiben az egyes mágneses részek, egy sokszoros átkapcsolónak az áramforrás és mágnes-rendszer közé való bekapcsolása s az ezáltal lehetővé vált lassú sarkváltozások következtében kényszerítve vannak arra, hogy maguk is folyton változó polaritást vegyenek föl 's a mágneses mező haladásával lépést tartva, vándoroljanak egyik sarktól a másikhoz s eközben tovalöketve és taszítva bizonyos görgő mozgást végezzenek. 2. Az 1. igényponttal védett eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, jellemezve azáltal, hogy egyfelől valamennyi (Ml és M2...) mágnes egymás után vau kapcsolva s váltakozva ellenkező