20619. lajstromszámú szabadalom • Ingó hengermű üreges testek hengerlésére

szete egymásra helyezett hengereknél épp | úgy, mint az első kiviteli alaknál, elől nagyobb, mint a végén. E mellett megjegyzendő, hogy a hengerek kalibrirozása kezdetben részben ovális is lehet, hogy azután fokozatosan haladjon át a meghatározott körkeresztmetszetbe. A hengerek a kalibrirozás mindkét oldalán fogazott koszorúkkal vannak ellátva, a mely úgy a kalibrirozást, valamint a hengerekben lévő, az (i) munkadarab megfogására, esetleg eleresztésére szolgáló hézagokat határolják. Ezen fogaskoszorúk külön fogaskerekek helyett a hengerek hajtására szolgálnak és egymásba való kapcsolódásuk folytán a hengerek közötti hézag mellőzve van és így az (i) munkadarabon dudorodások ill. ovális részek nem keletkeznek. A munkadarabnak forgása tehát ily szerkezetnél fölösleges és így az első kiviteli alaknak erre szolgáló fogaskerekei és fogasrúdja elesnek. Természetes, hogy ily szerkezetű hengerállványnál is alkalmazhatók spirálkaliberű hengerállványok. A hengerállvány fölfüggesztése czélszerűen oly módon eszközölhető, hogy az egy I alakú (b) gerendához van erősítve, a melynek fölül (c) feje van. Az egészet egy biztosan ágyazott (d) tengelyre helyezzük és e körül forgatható (8. ábra). Az (a) állványban (lásd 1., 2. és 3. ábrát) két egymás fölött ágyazott (e) henger van, a melyeknek kalibrirozása ferdén áll a tengelyhez. A hengerek hajtása két rajtuk megerősített egymásba nyúló (f) fogaskerék által eszközöltetik az alsó hengert mozgató mótor vagy egyéb gépberendezés közvetítésével. Hogy a hengereknek fölváltva jobb- és balirányú forgást adjunk, mechanikus berendezéseket pl. exczeutrikus tárcsákat, forgattyúkat stb. alkalmazunk. A hengerállványnak a hajtómechanizmussal való kapcsolását egy univerzális könyökkel eszközöljük, a mely hengerállványnak ingó mozgását megengedi. Az (t) fogaskerekek oly módon vannak a hengereken alkalmazva, hogy a hengerek forgásuk alkalmával egymáshoz képest mindig ugyanazon helyzetben vannak, vagyis hogy a kalibrirozás mindig symmetrikus ábrát mutat. A hengerek csapágyaikban oldalt és pedig egyenletesen a kalibrirozás helyzetéhez viszonyított állásban eltolhatóan vannak ágyazva, a mi czélszerűen a tengelyekbe vésett ferde (h) rovatékok és a csapágyakban lévő golyók által, a lehetőleg könnyű járás czéljábó!, éretik el. A hengerek kalibrirozásai. a melyek vagy a hengereken lévő hézagokig vannak vezetve (lásd 1. és 2. ábrákat) vagy pedig az előtt elenyésznek (lásd 6. és 7. ábrát), úgy vannak elkészítve, hogy a munka kezdeténél a kaliber átmérője nagyobb, mint az üreges testé és fokozatosan csökken, hogy végén hengeralakot vegyen föl. A kalibrirozások ferde állása következtében a hengerek forgatása és oldalirányú eltolása folytán az üres darab előremenetele alkalmával mindig ugyanazon középvonalban mozgattatik. A hengerlendő üreges (i) munkadarab (k) magra lesz helyezve, mely az (1) állványon lévő (m) kocsira van könnyen eltávolíthatóan alkalmazva (lásd 3. ábrát). A hengereknek a jelzett nyíl szerinti forgása alkalmával a munkadarab a kalibrirozás bővebb része által, mely egy hézagban végződik, meg lesz fogva és a fokozatosan csökkenő keresztmetszet folytán jobban-jobban megmunkáltatik. A mint megemlíttetett, a hengerállványnak ingó mozgása az előre- és hátramenetei alkalmával főként a hengereknek a munkadarabbal való súrlódása által idéztetik elő. Ha a hengerek mozgásuk végére értek, vagyis ha előre- és hátramenetelüket bevégezték, vagy majdnem befejezték azt, akkor a forgathatóan ágyazott hydraulikus (n) hengerek (lásd 3. ábrát), vagy egyéb alkalmas berendezés azokat az (1) állványhoz szorítja és ezzel együtt a kezdeti állásba, a mi mellett a munkadarabon visszafelé gördülő hengerek által, valamint czélszerűen elrendezett rúgók által a lökést elkerüljük. Azon pillanatban, a melyben a hengerállvány előre és hátrafelé haladó mozgását majdnem befejezte és a hengerek második része kerül érintkezésbe az üreges