20584. lajstromszámú szabadalom • Tollszár tollkitoló szerkezettel
Megjelent lí>01. évi február lió 27-én. MAGY. g§j RIR. szabadalmi ibi k hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 20584. szám. IXa/b. OSZTÁLY. Tollszár tollkitoló szerkezettel. graham frigyes lionel marhakereskedő nareenben (ausztrália) A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 2-ika. Jelen találmány tárgya újítás oly tollszárakon, melyeknél a toll egy a tollszárba erősített rész működtetése által kitolható. A tollszár fölső vége papirkés gyanánt szolgálhat. A találmány tárgya az 1. ábrán hosszmetszetben van föltüntetve és pedig azon helyzetben, midőn a tekercsrúgó erősen összeszoríttatott és kitolta a tollat, 2. ábra hosszmetszet. A részek ezen normális állásában a rúgó csak gyöngén van megfeszítve és a toll be van dugva, 3. ábra a tolóka a tekercsrugóval, 4. ábra egy a hüvelybe erősítendő alkatrész távlati képe, 5. ábra a hüvely hosszmetszete, 0. ábra az 1. ábra x—y szerinti keresztmetszete. Az 1. ábrán föltüntetett tolókának vége a 2. és 3. ábrán kissé módosítva van. Az 1. ábrán a hüvelynek egy czélszerű kiviteli módozata van föltűn tetve, mely a tolókát az elfordulásban megakadályozza, megakadályozza a tolókának nagyon mélyre való betolását és lehetővé teszi, hogy fölső kiálló vége szélesebb és erősebb legyen, mint különben lehetséges volna. (a) a tollszár hüvelye, (b) ennek hengeres vagy kúpos ürege, mely a toll közelében lévő (c) bővület kivételével végig sima; másik vége egyik oldalon, czélszerűen a fölsőn (1. és 6. ábra) bevágással van ellátva. A tolóka végére a 3. ábrán pontozott vonallal rajzolt alakban fémlemezből kisajtolt és a teljes vonallal fölfcüntetett alakban fölgörbített (e) rész, a tolltartó, van megerősítve, mely gyöngén összeszorítva beillik az (a) hüvely alsó végébe és kissé erősebb összeszorítással egy toll bedugását engedi meg (2. ábra) és azt erősen meg is tartja. Az (f) gyűrű szab a toll betolásának határt. A tolóka még a vékony (g) orsóból és a fölhajlított (h) hengeres vagy kúpos vezető részből, mely a hüvely falához illeszkedik, végül a lapos (1) részből áll, mely czélszerűen fémből készül, keskenyedő és rendesen kiáll a hüvelyből. A (k) tekercsrúgó a (g) orsóra van lazán rátolva, fölső vége a (h) részhez, alsó vége pedig az (i) gyűrűhöz (1., 2. ábra) fekszik, mely utóbbi az (f) gyűrűbe ütközik. Az (i) gyűrű mindkét oldala ütköző gyanánt szolgál; két vége be van hajlítva, (j) hosszában föl van metszve és rugalmas, úgy hogy összeszorítható, de eleresztve, eredeti átmérőjét visszanyeri.
