20568. lajstromszámú szabadalom • Czukorrépák és hasonlók fölső részének lemetszésére szolgáló gép

vágásban fölfelé való mozgásba hozatik. A (48) peczek ezen fölfelé való mozgásnál, a (44) kivágás ívalakjánál fogva a (45) kait kifelé vezeti, miáltal a (36) megakasztó ki­lincsnek a (35) megakasztó kerékkel való összeköttetése megszűnik. Közvetlen ezen kikapcsolás után és ezen kikapcsolás következtében a (26) kötéldob ismét a (27) tengellyel ellenkező irányban fog forogni és a (41) hüvely a dob felé fog közeledni. A (24) kötél, a (26) dobbal egy erre erősített, a (49) csap körül forogható (48) karral van összekötve, mely szabad vé­gén egy (50) fejrésszel van ellátva, a melybe a kötél vége van erősítve. Ha a kötél a dobra fölcsavartatik, akkor a (48) kar egy a dobtól kis távolságban levő (51) rugós kar előtt fekszik, de úgy, hogy evvel nem érintkezik. Ha azonban a kötél lecsavartatik a dobról, akkor abban a pillanatban, midőn a kötél vége a dobot el­hagyja, a (48) kar (49) csapja körül elfor­dul és a dobhoz érintőleges helyzetbe he­lyezkedik. Az (50) fejrésznek, a melyben a kötél vége lefogatik, egy (52) ívalakú kimetszése van, mely ha a kötél lecsavarodott és a (48) kar a dobhoz érintőleg elhelyezkedett) az (51) rúgós rúdba ütközik. A leirt készü­lék a dob további elforgásának meggátlá­sára szolgál és akkor jön működésbe, ha a (12) karok legalsó helyzetükbe jutottak. A (26) dob megállítása, a (41) hüvely I visszafelé való mozgásának, úgy mint a dob­bal szoros kapcsolatban levő (32) fogaske­rék mozgásának megszűnését is maga után j vonja. De a (31) fogaskerekekkel kapcso­lódó (33) kúpkerekek, a (31) fogaskerekek­kel, melyek, mint az már leíratott, a (27) tengellyel vannak összekötve, tovább fognak forogni és az álló (32) fogaskeréken fog­nak legördülni Hogy a kötéldobot a fölcsavaráshoz ismét forgásba hozzuk, a (14) csíptetők által be­fogott répákra gyakorolt gyenge nyomás által a kötélben egy kis húzás lép föl és mivel a kötél a (48) karnak az (51) rúgós rúddal valő érintkezése által meg van fe­szítve, úgy a kötélre gyakorolt húzás az (51) rúdra is átvitetik, a mely rúgós elren­dezése folytán egy kissé lefelé nyomatik. Az (51) rúd egy (53) karral van kapcso­latban, a mely a (38) tengelyre ékelt (45) emeltyűkarra szilárdan van erősítve, úgy hogy az (51) rúd, tehát az (53) kar lefelé mozgásakor a (36) megakasztó kilinccsel összekötött (38) tengely elforgása áll elő és a megakasztó kilincs a (30) gyűrű (35) megakasztó kerekével jön kapcsolatba. Ez által könnyen megérthető és már egyszer leírt módon a dobnak ugyanoly irányú for­gás adatik, mint a (27) tengelynek és a kötél ismét fölcsavartatik. Az alsó végén két kimetszéssel ellátott (54) kar (lásd 7. ábra) arra szolgál, hogy a (38) tengelyre erősített (36) megakasztó ki­lincset, akkor mikor a (45) alsó emeltyű­kar az alsó kimetszésben van, azt a (35) akasztó kerékkel ne kapcsolja, míg ha a (45) kar a fölső kimetszésben van, azt a (35) akasztó kerékkel kapcsolja. A kocsi hátuljának mindkét oldalán egy, szintén a kocsin lévő hajtógép és a (27) tengely által működtetett (9) továbbító cső van alkalmazva, a melyekből az azokra hulló répák a kocsi oldalán forgathatóan elhelye­zett elevátorokhoz vezethetők. A (9) továbbító cső, a kocsinak a répaföl­dön való különböző irányú mozgási irányá­nál, különbözőképen hozatik működésbe és ezért a lemetszett répákat a kocsi külön­böző oldalaira vezeti, úgy hogy mindig csak az egy elevátornak kell megfelelő szög alatt leeresztve lenni, míg a másik függő­leges állásban lehet (lásd 2. ábra). A lemetszett fölső részek, a késnek foly­tatását képező (8) vezetékkel a földre, vagy egy megfelelő továbbító szerkezetre hoz­hatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Czukorrépák és hasonlók fölső részeinek lemetszésére szolgáló gép, jellemezve egy kocsira megfelelően szerelt és egy (11) tengely körül elforgó föl-alá mozgó (12) karok által, melyek a kéz által a karok szabad végein levő fölvevő ké­szülékbe és (14) csíptetők által tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom