20556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánynak répalevelekből való előállítására

seprő-, répaszelet- és moslékszárításnál eléggé ismeretes. Mindezen okoknál fogva a répalevelek szárításának kérdése fontossága daczára mind­eddig nem talált megoldást. A bejelentőnek sikerült ezen nehézségek elhárítása, amennyiben az ily magas hő­mérsékletek alkalmazását a levéltömeg me­chanikai előkészítése által lehetővé tette, | mi által annak alapos és gyors szárítása lehetővé vált. Az eredmény attól függött, hogy a levél­lapból, levélszárból és répafejekből álló nyersanyagot homogén tömeggé kellett vál­toztatni és hogy az ennek elérésére szolgáló folyamat nem állhatott egyszerű szecskavá­gásból, —melynek lényege az anyagnak pár­huzamosan vezetett metszések útján való fölaprításában áll, — hanem a levéllap, levél­szár stb. szerves alakjának szétroncsolását kellett, hogy czélozza. ily fölaprítás már az anyagnak kések által tetszőleges irányban való szétzúzása körülbelül oly módon, mint ahogy tápszere­ket vályúkban zúzókésekkel szokás fölaprí­tani. Ezen czélt azonban még jobban érjük el oly módon, hogy a learatott répalevele­ket előzetes szecskavágás után szétzúzzuk és széttépjük, mi mellett újbóli vágás nincs kizárva. Ezen mechanikai előkészítés különböző szerkezetű készülékekkel vihető keresztül. A folyamat egyik példájául szolgálhat a húsvágógép működési módja. Az egyszerű szecskavágáson kívül répa­levelek fölaprítására eddigelé semmiféle más fölaprítási mód nem jött alkalmazásba. Az itt leírt mechanikai előkészítés, mely a szá­rítmány egyenletes és biztos nyerésének alapföltételéül bizonyult, tehát újnak mond­ható. Ezen előkészítés jellemezve van: a) kiviteli alakja tekintetében a nyers­anyag szétdöngölése, szétzúzása által, mely műveletek egymás közt és egyszerű szétvá­gással kombinálhatók; b) czélja tekintetében az egyenlőtlen nyers­| anyagnak megközelítőleg egyenletes tömeggé való átalakítása által, és pedig a répafejek fölaprítása és a levéllapok és levélszárak szerves alakjának szétroncsolása által. Az anyag minőségét azért nevezzük ((megköze­lítőleg egyenletesnek)), mert nem szükséges teljesen egyenletes, pépszerű anyagot készí­teni, hanem durván fölaprított réparészek is lehetnek jelen, hacsak szerves lapalakjuk eléggé szét van roncsolva. Az így megmunkált nyersanyagy immár a szárításra alkalmas és egy szárítókészű­lékben tetszőlegesen magas kezdeti hőmér­sékletű fűtőközeg alkalmazása mellett akként szárítható, hogy az emészthető tápanyagok­ban számbavehető veszteség nem jön létre. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás takarmánynak répafejekből és répa­levelekből való előállítására, mely abban áll, hogy a répaleveleket és répafejeket nyers állapotban szétzúzás, összetörés vagy efféle, nem pedig szétvágás által megközelítőleg egyenletes tömeggé ala­kítjuk át szerves alakjuk szétroncsolása mellett és az így nyert tömeget oly szárítókészűlékekben szárítjuk, melyekben körülbelül 500° C.-nyi vagy ennél ma­gasabb kezdeti hőmérsékletek hatnak a tömegre. PADLÁS KKSZVÉNVTÁRSASÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom