20513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szegélyes szövetek szövésére

- 3 — szövet elvonulva a feszítőhengerre kerül (9. ábra). Az (0) vezetőrúd az (N) tengely körül ily módon többé vagy kevésbbé elforgattatván, a szövetet jobban vagy kevésbbé képes odaszorítani az (M) feszítöhengerre, a mi a szövetek szövésénél egy fontos tényezőt képez. Az (0) vezetőrúdnak a feszítőhenger mellett való ezen elrendezése a találmányunk szerinti vetüléknek a szegélyek szövése alatt az említett szétfeszítő-készűléken való j akadálytalan áthaladását biztosítja, a mi a j közönséges alakú szétfeszítőknél csak nagy I nehézségekkel volna elérhető. A találmányunkat képező eljárás a kö/étkezőkben van leírva: A szövettest, azaz a szegélyek közötti szövetrész szövésének folyama alatt az ennek szövésére szolgáló vetélők a szádon át ismert módon ide-oda járnak, egyidejűleg a szegélyek szövésére szolgáló vetélők a szegélyszádokon át a nyilak irányában ide-oda járni kényszeríttetnek, mialatt az illető vetélők által szállított vetülékfonalak a lánczfonalakat körüljárják, illetve azokkal kapcsolódnak, a kapcsolófonalak pedig a szegélylánczok és a szövetlánczok vagy főlánczok közé vannak iktatva, mint az alább részletesebben le lesz írva (3. ábra). A kapcsolófonalak, mint föntebb említettük, egy alkalmas (G) hengerre vannak fölgombolyítva és 7. számú nyüstszálakba vannak befűzve (4. ábra). A kapcsolófonalakkal összekötött nyüstszálak egy alkalmas segédemeltyűvel hozatnak működésbe, mely azokat, illetve a hozzájuk fűzött kapcsolófonalakat a (H) és (Hl) pontok között (4. ábra) váltakozva ide-oda mozgatja, minek folytán a szegélysátrak (szádoldalak), valamint a szövetsátrak fölváltva, hol a kapcsolófonalak alá, hol pedig a fölé kerülnek, a szerint, a mint a főlánczok (szövetlánczok) a (H) vagy a (Hl) helyzetbe hozatnak. Az 5. és 7. ábrák a szegélyláncz vetélőjének, illetőleg a főláncz vetélőjének azon helyzetét mutatják, midőn azok a kapcsolófonalak alatt haladnak el, a 7. és 6. ábrák pedig a szegélyláncz vetélőjének, illetőleg a főláncz vetélőjének azon helyzeteit tüntetik föl, midőn azok a kapcsolófonalak fölött haladnak el, miáltil az (I I és J J) hurkok vagy kötések képeztetnek (3. ábra), melyek közül (I I) a szegélyvetélők által, (J J) pedig a szövettest vetélője által képeztetik; ily módon tehát a (K KI) szegélyek a főláncczal vagyis a szövettesttel össze vannak kapcsolva, vagy kötve. A szegély-vetélők a fővetélővel azonos, vagy ellenkező irányban működtethetők. Minthogy a fő,szád mélyebb színben van a szegélyszádoknál, ennélfogva a fővetélőt a bordán keresztül és a szegélyszád alatt át lehet vinni, a nélkül, hogy ez a szegélyeket szövő vetélőkkel összeütközésbe kerülne, mely utóbbiak működése a következőkben van leírva. Az (f és fl) vetélők a 2. ábrán azon működésük közben vannak föltüntetve, midőn az egyik (c3 c3) villapártól a szegélyszádokon át a másik (c2 c2) villa felé haladnak, a mi a következő módon eszközöltetik. A (bl bl) tömböket az (r) verőemeltyű (ostor) hozza működésbe, miáltal a (c3 c3) villák a nyilak irányában löketnek (2. ábra), mely mozdulat azokat a (c2 c2) villákhoz közelíti és viszont. A (c2 c3) villák elmozdulásának mérvét az (111) fékezőszíjak határolják, melyek megfelelő hosszúra vannak szabva. Az (el el) csúszórudaknak az a hivatása, hogy a vetélőket a (c3 c3) villákból a (c2 c2) villák felé hajítsák, mely csúszórudak a (hl hl) emeltyűk által a következő módon hozatnak működésbe: A (hl hl) emeltyűk fölső végükön alkalmas szíjakkal vagy hevederekkel vannak összekötve, melyek az (a) keretfához vannak erősítve. Midőn a (bl bl) tömbök a (c3 c3) készülékekkel együtt egy bizonyos utat leírtak, a (hl hl) emeltyűk fölső részén levő szíjak hirtelen megfeszülnek és ezen emeltyűket oly módon csapják félre, hogy azok az (el el) csúszórudakat az 1. ábrán látható nyilak irányában rántják meg, mi által az (f fl) vetélők a (c3 c3) villákból kihajíttatván, a szemben lévő (c2 c2) villákba vettet! nek és viszont.