20489. lajstromszámú szabadalom • Tipuselosztó gép
metszések úgy vannak elhelyezve, hogy a kivetők az épen megadott helyzetben a haladó tipussorra az (5) homloklapnak a (6) csatornák között hagyott falaival szemben fekvő pontokon szorulnak, minek folytán a kivetők a (19) rúgók nyomása daczára egy típust sem fognak a tipussorból a (6) csatornákba kilökhetni. A (17 és 18) sínek (22) kimetszései valamivel tágabbak a kivetők szélességénél, oly czélból, hogy ezeknek a tipussor haladásával egyirányba való csekély forgómozgását megengedjék; a (11) pálczák (12) végei rendszerint a (23) vállak alatt vannak, mely helyzetben a (11) pálczák a (8) fogas rúdba nem kapcsolódhatnak be. Mindegyik kivető mindaddig ezen helyzetben van, a míg a tipussor előtte való elhaladása közben az a tipus, a melyik éjien az illető kivető fésűjének megfelelő kimetszésekkel bír. elébe kerül. Mihelyt ez bekövetkezik, a (19) rúgó a (10) lemezkét a fésűk magasságának, illetőleg a kimetszések mélységének megfelelően előre viszi, mire a tipussornak további előhaladása folytán a következő tipus a kivető fésűire támaszkodva, a kivető végét a tipussor haladásával egyirányban kissé elforgatja. Ezen csekély forgó mozgásnak következtében a (11) pálcza (12) vége a (23) i nyúlvány alól fölszabadulva, a (22) kimetszésbe ugrik, ugyanabban a pillanatban, a mikor a (10) lemezke fésűivel kapcsolódott tipus az (5) homloklap (6) csatornája elé kerül. A (11) pálcza mellső vége most fölszabadulhat, mire annak hátsó (U) vége, még pedig fölső fogaiAauLn fogazott és állandóan forgatott (8) tengellyel kapcsolódik; a (8) tengelj a kivetőt előre löki, mire ez a típust a (6) csatornába kiveti; a tipus aztán a (6) csatornából pl. egy (7) csőbe és innen további rendeltetési helyére jut. A (6) csatornák valamivel bővebbekre készítendők, a nekik megfelelő tipusok vastagságánál, oly czélból, hogy míg egy-egy tipus kivettetik, a tipussor akadálytalanul folytathassa haladó mozgását. A tipus kivetése a leírt módon igen gyorsan és egyszerűen történik, mihez még azt a körülményt, hogy a tipus kilökése a sorban bárhol eszközölhető, tekintetbe véve, ezek a szempontok a jelen találmánybeli gépnek nagy értéket adnak. Mihelyt valamely tipus a sorból ki van lökve, akkorra a kivető (11) pálczájának alsó (15) fogai kapcsolódnak a (8) fogazott tengellyel. mi által a kivető visszahúzatik. Ezenközben a (19) rúgó a kivető mellső végét abban a pillanatban kényszeríti kiindulási helyzetéből visszatérni, mihelyt a fésűk vége a tipussorból hátralép. A (11) pálcza hátsó vége fölemelkedik, míg mellső vége a (22) csatornák között képezett (23) váll alá leszáll; a (11) pálcza hátsó fölső széle a (2) tartó kinyúló szélével érintkezik, mely a (11) pálczát lefelé taszítva, ezt a (8) fogazott tengelyből kikapcsolja. Mihelyt a (8, 15) fogak így kikapcsolódtak, a (11) pálcza a (19) rúgó hatása folytán kiinduló helyzetébe visszatér. Az egyes ismertetett alkatrészek ezen normál helyzetüket mindaddig megtartják, míg a kivető fésűivel megint a neki megfelelő kimetszésekbe beugorva előre kimozdul, mire a leírt munkafolyamat ismétlődik. Ha a tipus, mellyel épen valamely kivető kapcsolódott, a tipus-sorban az utolsó, úgy a kivető fésűit természetesen nem egy kö-i vetkező tipus viszi magával a tipusok haladásának irányában, hanem a tipusok fölvételére szolgáló keret fala. A mint láttuk, mindig egy következő, de a kivetendő és egy kivetővel már kapcsolt típustól különböző tipus eszközli automatikusan a kivető működésbe való hozatalát; egyegy típusnak kivetése által keletkezett hézag azonnal zárul, még pedig a tipus-sor elején lévő kivetőknek a ferde lapú (26) tömbre gyakorolt nyomása folytán, úgy hogy ez mindaddig visszamarad, míg a hézag mögötti tipusok előre haladva a. hézagot zárják. A mint a tipuskeret a gépben halad, mindig több tipus löketik ki, sőt bizonyos körülmények között egy-egy keretben lévő tipus mind elosztható, a míg keretük a gépben haladó mozgását bevégzi. így aztán az elosztás folytán a tipuskeret (26) tömbje és annak mellső fala között üres tér keletkezik, melybe a (19) rúgó akivetőket betolni