20475. lajstromszámú szabadalom • Újítás homokmésztéglák előállításánál

Megjelent 1901. évi február lió 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20475. szám. Xll/f. OSZTÁLY. Újítás homok-mész-téglák előállításánál. MEUBER JÁNOS KERESZTÉLY ÉS BORMANN-ZIX FBIGYES THEOPHIL KEBESKEDÖK ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 30-ika. A 14,195. szánni német birodalmi szabadalomból ismeretessé vált, hogy ha homok és mészhydrát keverékére nagy feszültségű, mintegy 130—300° hőmérsékletű vízgőz hat, a keverék néhány óra alatt mészhydrosilikáttá alakul át és ennek következtében kőkeménységü tömeget képez. Ama kísérletek, melyek arra irányultak, hogy az ezen eljárás szerint nagyban állítsunk elő mész-homok-téglákat, kedvező eredményre nem vezettek, mert a hivatkozott szabadalomban jelzett czél elérésére nem elégséges az, hogy homokból és mészhydrátból formált alakos darabokat stb. tetszőleges állapotban tegyünk ki nagy feszültségű vízgőz hatásának, hanem — ha az alakos darabok tömör szerkezetét a jelzett kezeléssel megváltoztatni nem akarjuk — még az is szükséges, hogy az előállított alakos darabok bizonyos föltételeknek feleljenek meg. Eltekintve attól, hogy az alakos darabban lévő mésznek oltatlan mészrészecskéket tartalmaznia nem szabad, minthogy ezek a gő. zök hatása alatt a lekötő tartályokban utólag megoltatnának és így a tégla, illetőleg alakos darab szilárdságát kisebbítenék, két ok van arra, hogy a sajtolt tárgy a lekötő tartályban megsérüljön: először az, hogy a homok és mészkeverék hygroskopos vizet is tartalmaz, mely a magas hőfoknál elpárolog és expandálódik és így az alakos darab belsejében repedéseket idéz elő, másodszor az, hogy a magas hőmérsékletű vízgőzök a hidegebb tárgy fölületén lecsapódnak, megsűrűdnek és a tárgyat föllágyítják, úgy hogy mire ez fölmelegszik, nem csak deformálódási szenved, hanem teljesen szét is esik. Ismeretes már most egy eljárás, melynek segélyével a föntebb jelzett hátrányokat oly módon kerülhetjük el, a friss és nedves alakos darabokat — mielőtt azokat a túlhevített vízgőzök hatásának kitennők — meleg levegő alkalmazásával kiszárítjuk és előmelegítjük, de ez oly eljárás, mely a gyári tizemben, hol az eljárás egyszerűsége főföltétel, túlságosan bonyolódott, eltekintve attól, hogy a meleg levegő által bizonyos tekintetben kiszívott alakos darabokra káros mellékhatást is gyakorol. Oly alakos darabokat azonban, melyek a levegőn való állás következtében kötöttek le, t. i. melyeknél az alakos darabok készítéséhez használt oltott mész ezek egész tömegében összefüggő, szilárd kristályos tö-