20456. lajstromszámú szabadalom • Tűzpiszkáló és salaktörő

— 2 — (A H H) garatba újonnan töltött tüzelő-, anyag elölről hátrafelé mozgása következté ben mielőtt elgázosodna, lassanként elég, úgy hogy ezen módon jól szabályozott levegő hozzávezetése mellett a tüzelés füst nélkül működhet. A levegő-hozzávezetés szabályozására, a hamuszekrényt (c) ajtóval, tolókával, vagy ehhez hasonlóval zárjuk el és csak akkor nyitjuk, ha a tüzet akarjuk megpiszkálni. Az égéshez szükséges levegő, az üres, elől nyitott, üreges rostély rudakon át (d) nyitásokban, keresztül áramlik a hamuszekrénybe, a honnan a tüzelőanyag égését táplálja. Buktatórostélynak kiképezhető (8. ábra) (J) rostély a fölgyülemlő salakot időnként a hamuszekrénybe sülyesztjük. Ezen (J) rostélyt (Jl) húzórúddal lehet mozgatni. A rostélyrudak elől az (al) mellett vaunak megerősítve. Az 5. ábra oly rostélyt mutat, mely egy darabba öntött egyes rövid rostélyrészletekből van összetéve. A rostélyrészletek hasítékokkal ellátott lemezek is lehetnek. A lépcsősrostélynál, mint a 13. ábra mutatja, a kocsi minden lépcső alatt külön piszkálórúddal tolható el, de használhatunk valamennyi rostély számára egy piszkálórudat. A 6. ábra szerinti kivitelénél a piszkálórudat csak be- és ki kell tologatnunk, hogy a rostélyt megtisztítsuk. . Az (U) vezeték és a forgatható (u) nyelv elrendezése folytán a (Cl) támpont hullámzatos utat végez, úgy hogy az (m) kések elölről hátrafelé való útjukban a fönti hornyok által meghatározott pályát írják le, hátulról előre való útjukat azonban az (U) vezeték alatt végzik vagyis a rostély alatt mozognak. A 7. ábrabeii foganatosítási alaknál a piszkálórúd ugyanis, csak a rostélyrudak hosszában mozgatható: itt a kések emelése és sülyesztése nem történik a piszkálórúd szabad végeinek mozgatásával, hanem egy rugalmas kettősemelő lenyomásával illetőleg annak fölszabadításával, a mit egy (S) rúddal fölemelünk, vagy lehajlítunk, mialatt ez a (t) csap körül forog. A 8—10. ábrákban rajzolt foganatosítási alakoknál magában a fejben egy hajtómű van elrendezve, mely a tűzpiszkálónak lánghíd felé való tolásakor az (m) késekkel cycloid pályát (8. ábra jobb oldalán), a kihúzáskor pedig egyenes pályát irat le, más esetben azonban ez megfordítva történik, mint a 10. ábra mutatja, a mikor is a cycloid pályát a kések visszafelé írják le. Az (m) kések az (El) csődarabba vannak berakva. Az oldalléczek hornyokkal vannak ellátva és fogazott- vagy lyukgatott rúddá, vagy hasonlóvá van kiképezve, minek következtében az (r) kerék mozgásakor kényszermozgást végez. Ezen (r) kerék (9. ábra) egy csapra van ékelve, mellyel az (s) kilincskerék szilárdan van összekötve, ellenben a (h) tok és a (k) tárcsa a csapra lazán van ráhúzva. Az (El) fejrészen egy csap van, melyre a (k) tárcsát és az (s2) rúgó nyomása alatt álló (sl) kilincset lazán szerelünk. Midőn az (E) piszkálórudat a lánghíd felé toljuk az s kilincskerék, melyet az (El) cső (r) kerék forgáspontja körül forgásra késztet, magával viszi az (sl) kilincset, mert az (El) cső az (o) rúd segélyével és a rátolt kerékkel vezettetik, úgy hogy az (m) kések cycloidhoz hasonló görbéket írnak le. A visszamenetnél az (sl) kilincs a kilincskerék fogain átsiklik, úgy hogy az (El) fej nem mozoghat, hanem csak vízszintesen halad. A salakvágók az első esetben tehát az (1) pályát, a második esetben pedig a (2) pályát írják le (8. ábra). A 10. ábra szerinti kiviteli mód majdnem ugyanilyen, avval a különbséggel, hogy ennél a vezető korong fogazása fölül van és így, mivel a fogaskerék megfordítva kapcsolódik, toláskor ellenkező értelemben forog. Nevezetesen itt két (El) cső van egymás alatt az (ol) csővel összekötve. A nyíllal jelölt mozgásnál a kések a megjelölt pályán és irányban haladnak. A rostélyrúdakat, a rostélyrúdiiregbe elölről bevezetett vékony vízsugarakkal bűt-