20446. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs lángzó nagy fényerősség számára

Megjelent 1901. évi január hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR H1 VATAL SZABADALMI LEIRAS 20446. szám. II/d. OSZTÁLY. Gyűrűs lángzó nagy fényerősség számára. TRESENREUTER GUSZTÁV TECHNIKUS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 20-ika. A jelen találmány tárgyát lángzó képezi, mely gáznak nyomás alatt hozzávezetett levegővel való rendkívül intenzív keverése által rendkívül nagy fényerősség létesítését és a nyomás alatt álló levegővel működő szerkezeteknél föllépő zajok és egyéb hátrányok elkerülését czélozza. A jelen találmány tárgyát képező szerkezet a mellékelt rajzon egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szerkezet függélyes metszete. A 2. ábra egy erre merőleges függélyes metszet. A 3. ábra a lángzó oldalnézete. A tulajdonképeni (a) lángzó és a gázvezeték között a jelen találmány tárgyát képező szerkezet van beigtatva; ez lényegében a befelé irányuló (c) nyílásokkal ellátott (b) gyűrűből áll. Ezen gyűrűbe egyrészt a gázvezeték torkol, melyre a szerkezet a (d) toldat segélyével van csavarva, másrészt pedig a légvezeték, mellyel az összeköttetés az (e) toldat segélyével létesíttetik. A (b) gyűrű a mindkét oldalfölületén (g) kiáramló nyílásokkal bíró (f) tokban van elrendezve. Ezen tok külső oldalán a (h) nemezréteggel van borítva, mely természetesen ugyancsak a tok (g) nyílásainak megfelelő nyílásokkal van ellátva. Az egész szerkezetet végre egy külső («<) tok veszi körül, mely azt kifelé teljesen elzárja. Ezen (k) tok belső fölületén ugyancsak egy (1) nemezréteggel van borítva és fölső részében a hengeralkú (m) részbe megy át, mely a tulajdonképeni (a) lángzót hordja. Ugyanott, a hol a hengeres (m) rész van elrendezve, a külső tokban (n) nyílások vannak kivágva. A szerkezet működési módja a következő : Ha a világító gáz a (d) toldaton, a levegő pedig az (e) toldaton át a szerkezet belsejébe jut, akkor a gáznál nagyobb nyomás alatt álló légáram a (d) toldaton át a gyűrűbe beáramló gázrészecskéket magával ragadja és a (b) gyűrűn át egészen az (e) légbeömlés helyéhez fogja hajtani. E közben a gáz és a levegő igen erős keverésnek vettetik alá ; a mi a keverékből nem áramlott sugárszerűen a kis (c) nyílásokon át, az azt (e)-nél állandóan beömlő légáram mindig újra megragadja, miáltal folytonos és intenzív keverődést érünk el. A (c) nyílásokon sugárszerűen kiáramló keverék már most a sugarak egymásba ütközése következtében természetesen újólag és teljesen kevertetik és azután a (g) nyílásokon át a belső hüvely és külső tok terébe