20443. lajstromszámú szabadalom • Újítások hajlékony fémcsövek előállításában

külső széleinek megvastagítását oly módon eszközli, hogy a szalagnak (h g) szárnyait visszahajlítja, úgy mint ez a 3. ábrán látható, hol a csőnek belső oldala a nyíl által jelzett részen van. Az említett szabadalomban azon előnyök is ki vannak fejtve, melyek ezen megvastagításokból származnak. A jelen találmány szerint a fémszalag széleinek megvastagítása nem a szárnyak visszahaj lítása által eszközöltetik, hanem oly módon, hogy ezen külső megvastagítások egységes darabot alkotnak. Mint a 4. ábrán látható, a külső (m n) szélek nagyobb vastagsággal bírnak, mint a profilírozandó fémszalagnak többi részei. Iiy kiképzés mellett (n) szél vagy szegély sokkal ellentállóbb a rozsdával szemben s egyszeremind (m) szegély nagyobb erőt kölcsönöz a csőnek arra, hogy ez a belülről jövő nyomással szemben ellenállhasson. Ezen elrendezésnek a 3. ábrán látható kiképzéssel szemben azon előnye van, hogy az ily módon megvastagított szélek vagy szegélyek egységes egészet képeznek s nem kell attól tartani, hogy gázok vagy folyadékok juthatnak be a szalagnak (c g) részei közé, a mint ez a 3. ábrabeli szegélyképzés mellett igen könnyen megtörténhetik. A külső (m) szegélynek oly kiképzése, hogy az egységes egészet alkosson, (4. ábra), szintén sokkal előnyösebb, mint a 3. ábrán bemutatott kiviteli alak, mivel így nem kell attól tartani, hogy a gummiból, kaucsukból, vagy más megfelelő anyagból álló (f) tömítés a visszagörbített (h) szalagszél és a szalag közé csiptettetik s ez által megrongáltatik. A 4. ábrán bemutatott, megvastagított szélekkel bíró profilozott fémszalag tekercsbe göngyöltetik, az 1. ábrán bemutatott hajlékony fémcső előállítása végett. A helyett, hogy a megvastagított (m és n) széleket oly módon képeznénk ki, hogy azok a cső tengelyére merőlegesen álljanak, a szalag belső része felé irányúló ferde síkban rendezhetjük el a széleket vagy szegélyeket, úgy a mint ez az 5. ábrán látható. A cső belsejében föllépő erő, illetőleg nyomás ugyanis azon törekvéssel bír, hogy a csövet alkotó tekercset megnyújtsa és mivel ez alkalommal a szegélyek kifelé görbíttetnek, ezen erőnek sokkal jobban ellenállhatnak a szegélyek akkor, ha azok a szalag közepe felé be vannak hajlítva. A széleknek vagy szegélyeknek ezen viszszahajlított kiképezése mellett az (f) tömítés is jobban megtartatik helyén és kevésbbé kell attól tartani, hogy az egymással szomszédos szegélyek közül kiesik. A találmánybeli újításokhoz, illetőleg tökéletesbítésekhez tartozik azon eljárás is, mely szerint a vastagított szélekkel bíró profilírozott fémszalagot előállítjuk. Az említett fémszalag előállítása végett először egy oly közönséges fémszalagot veszünk, mely nagyobb vastagsággal bír, mint az előállítandó profilírozott fémszalag. Ezen vastagabb fémszalag a mellékelt rajzlapon a 6. ábrán van bemutatva. A fémszalagot hengerelő gépbe helyezzük azon czélból, hogy a 7. ábrán föltüntetett keresztmetszeti alakkal láttassék e!. Ezen ábrán látható, hogy a szalag közbenső része vékonyabb, mint a külső (m n) szélei. Megjegyzendő, hogy ezen szegélyeknek a szalaggal való csatlakozása nemcsak épen derékszög alatt történhetik, hanem esetleg az (m n) szegélyeknek a szalaghoz való csatlakozása lekerített keresztmetszeti alakkal is eszközölhető. A 7. ábrán látható keresztmetszeti alakkal bíró szalagot ezután oly alakra hozzuk, mely megfelel a 4. vagy 5. ábrán bemutatott profilirozásnak. Azonkívül a fémszalagoknak megvastagított széleit oly módon is kiképezhetjük, a mint ez a 8. ábrán van bemutatva. Ezen czélból oly fémszalagot vezetünk, melynek vastagsága megegyezik az előállítandó profilírozott fémszalag vastagságával s ennek külső (o p) széleit oly távolságban, mely megfelel az előállítandó szegélyek magasságának, visszahajlítjuk és hegesztés vagy forrasztás segélyével hozzáerősítjük a fémszalagnak szomszédos (q r) részeihez. Előnyös ezen forrasztást vagy hegesztést elektromos uton eszközölni, iazonban nyilvánvaló, hogy a fönti müvelet bármily tet-