20415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sűrített levegő tovább vezetésére

A találmány a transzformátor különös | kiképzésétől független és a legkülönbözőbb módon vihető ki. A tulajdonképeni találmányi gondolat ugyanis annak az elvnek sűrített levegővel történő erőátvitelnél való alkalmazására vonatkozik, mely az elektromos erőátvitelnél is felhasználtatik. A találmány szerint tetszőleges módon megsűrített és valamely tartályban vagy esőhálózatban tározott, illetőleg abba állandóan bevezetett csekély feszültségű levegőt alkalmas pneumatikus transzformátorokban levegőnek nagy mértékben való megsűrítésére használjuk föl és ezt a nagyfeszültségű levegőt vezetjük a fogyasztás helye közelében lévő átalakító telepekhez, hol hasonló transzformátorokban fölhasználva, nagyobb mennyiségű levegőnek kis mértékben való sűrítésére alkalmazzuk, mely levegőt azután megfelelő csőhálózaton a fogyasztás helyére vezetjük. Az erre a czélra alkalmas transzformátor a következő módon lehet szerkesztve. Ivét dugattyúval ellátott henger egyike, (a kis nyomású henger) (n)-szer akkora befogadó képességgel bír, mint a másik (a nagy nyomású henger), ha (11) a kisfeszültségű levegő nyomását jelzi atmoszférákban. A két hengerbe egyenlő mennyiségű kisnyomású levegőt vezetünk be, ekkor a két dugattyúnak oly mozgást kell végeznie, hogy a nyomás állandó maradjon A nagynyomású henger teljesen, a kisnyomású henger (nl) részig töltetik meg. Ezután a hengereket elzárjuk, a kisnyomású hengerben a levegőt lassan expand"tatjuk, míg a nyomás 1 (átm)-ra nem kent, ezenközben a nagynyomású henben a levegő komprimáltatik. A kisnyomású hengerben a levegő expandálódása közben lehűl és a környezetétől hőt von el. A nagynyomású hengerben ellenben hő válik szabaddá és ez a hőmennyiség épen akkora, mint a mekkora kisnyomású hengerben lekötött hőmennyiség. A nagynyomású hengerben a löket végén uralkodó nyomás (n2) atm. A csatolt rajzon az 1. ábra egy ily pneumatikus transzformátor legegyszerűbb kiviteli módozatának sematikus rajza. Az (R) csővezetéken a transzformátorba pld. 4 (atm.) feszültségű levegőt vezetünk be Az (R) cső a két (r2) és (r3) csőbe ágazik el, melyek a (H2 H3) csapok segélyével zárhatók el és a (Cl) és (C2) hengerekhez vezetnek. Az (r2) és (r3) csöveknek a (Hl) és (H4) csapok segélyével elzárható megnyújtásai vannak, melyek közül az (rí) megnyújtás a légköri levegővel áll kapcsolatban, míg az (r4) megnyújtás a nagynyomású vezetékhez, illetőleg a (W) szélkazánhoz vezet. A (Cl) hengert a (KI) dugattyú zárja el, míg a (C2) hengert, melynek átmérője félakkorra, mint a (Cl) hengeré, a (K2) dugattyú zárja. Mindkét duggattyú a (Pl P2) hajtórudak segélyével van a (W) tengely (kl k2) forgattyúval összekötve, mely tengelyre az (S) lendítőkerék van felékelve. A (Cl C2) hengerek a hőt lehetőleg jól vezető anyagból készülnek és a nagy, vízzel telt (B) edényben foglalnak helyet. Ha a lendítőkerék forog, a következő folyamatok mennek végbe, melyek egy teljes fordulat befejeztével fejeződtek be es minden fordulatnál ismétlődnek. Először mindkét henger dugattyúja a kezdeti állásban az (al a2) ponton áll. Ha most a (H2) és (H3) csapokat nyitjuk, mialatt a (H1 Hí) csapok zárva vannak, a dugattyúk fölfelé mozognak. Minthogy a (Cl) henger űrtartalma négyakkora, mint a (C2) hengeré, a (H2) csapot abban a pillanatban, melyben a dugattyúk löketük egy negyed részét elvégezték és (bl b2)-nél állanak elzárjuk, a levegőt pedig (Cl) hengerben expandáltatjuk. Ez a levegő hőt köt le, melyet a víztől von el. Mikor a löket befejeződött és a dugattyúk (cl c2)nél állanak, a (Cl) henger 1 atm a (C2) henger 4 atm. nyomású levegővel van töltve. Most a (Hl) szelepet nyitjuk és a (H3) szelepet zárjuk. A visszafelé mozgásnál a (Kl) dugattyú a (Cl) hengerben lévő levegőt az (rl) csövön a légköri levegőbe hajtja ki, míg a (C2) hengerben lévő levegő megsűríttetik, Az ekkor szabaddá váló hőt