20400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranynak érczeiből és aranytartalmú kohászati hulladékokból való előállítására

Megjelent 1901. évi január hó 21-én. MAGY. SZABADALMI 9 A •f; SZABADALMI LEIRAS 20400. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás aranynak érczeibó'l és aranytartalmú kohászati hulladékokból való eló'állítására. SOCIÉTÉ GÉNÉ HALK D EXTRACTION DE L'OR CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 jnlius hó 2-ika. A találmány tárgya egy eljárás aranynak érczeiből vagy oly kohászati hulladékokból való előállítására, melyek színaranyat vagy az arany kén-, kén és arzén-, kén és antimon- stb. vegyületeit tartalmazzák. Az eljárás, mely chlór-bróm-eljárásnak nevezhető, abból áll, hogy egy chlór- és brómaranyat tartalmazó oldatot állítunk elő és ebből az aranyat közvetlenül csapjuk ki. Tudvalevő, hogy ha chlór aranyra hat, vízben nagyon könnyen oldódó aranychlorid keletkezik a következő egyenlet értelmében : Au + 3C1 = AuCl3

. Bróm az arannyal vízben ugyancsak oldható bromaranyat képez a következő egyenlet szerint: Au -f- 3Br = AuBi'j. Ezek az ismeretes reakcziók számos eddig ajánlott aranyelválasztó eljárásnak képezik alapját, de nem alkalmazták eddig sohasem az aranyérczek földolgozására a chlórt és brómot együttesen és egyidejűleg, úgy mint az a szóban lévő chlór-bróm-eljárás szerint történik. Eljárásunknál azonban a brómnak korántsem az a föladata, hogy az aranyat oldja és így a használandó chlór mennyiségét kisebbítse, hanem az és csakis az, hogy a chlór hatását elősegítse, annak következtében, hogy a chlórral köi omló brómchloridot alkot, tehát a fejlődését a chlór és arany reakcziós ségének megfelelően meglassítja az által, hogy a chlórt a reakczió egész ideje alatt in statu nascens tartja. Ennek megfelelően a használt bróm mennyisége mindig attól függ, könycyebben vagy nehezebben föltárható aranyérczet kezelünk-e, de mindig aránylag igen csekély és a legnehezebben kezelhető érezek esetében sem nagyobb, mint 300 g. egy tonna érezre. Ennél az eljárásnál a chlórt ismeretes módszer szerint magában az éreztömeg belsejében, a zúzóműben állítjuk elő, a chlór előállítására szolgáló reagenseket két külön adagban visszük be és így magát a chlór előállítási műveletet is két külön fázisra osztjuk. Az első fázisban magát a chlórt és pedig az érez természetének megfelelően hoszszabb-rövidebb ideig hagyjuk az érezre hatni. A második fázisban a chlór fejlesztéséhez szükséges reagensekhez kevés brómot is adunk, melynek mennyisége az érez minőségétől függ, de minden esetben oly csekély, hogy visszanyerése fölösleges. Különben a bróm visszanyerése, ha az a költségek szempontjából pl. főközlekedési utaktól távol eső